A volt pénzügyminiszter a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, és más nemzetközi kamarák közös budapesti rendezvényét követően azt mondta, hogy "ha a piaci bizalom elfogy, akkor igen nagy nyomás alá kerülhet a kormány," ennek a kérdésnek az idei évben rendeződnie kell. Oszkó Péter szerint korábban talán lett volna arra lehetőség, hogy a maga intézkedéseivel erősítse meg a bizalmat a kabinet, de ma már látszik, a piac azért adott időt Magyarországnak, azért biztosítja a finanszírozást, mert hisz abban, hogy előbb-utóbb létrejön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val.
Rámutatott: a piac azért is bízik abban, hogy Magyarország még az idén megköti a megállapodást az IMF-fel, mert az EU által Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárás miatt egy sor intézkedést még az ilyen megállapodás előtt meg kell hoznia a magyar kormánynak, valójában ugyanazt a pályát kell tartania, amit az Európai Unió is elvár az országtól. "Magyarországnak az ez évi és jövő évi államháztartási deficitcélokat a megállapodás nélkül is tartania kell" - emelte ki a volt pénzügyminiszter.
Arra a kérdésre, hogy egy ilyen tárgyalás alatt érdemes-e egyáltalán kötvénykibocsátásba kezdenie az államnak a nemzetközi pénzpiacokon, azt válaszolta: "ennek szinte csak negatív hatásai, következményei lennének az IMF-fel való megállapodás nélkül". Rámutatott: ha a kormány azt állítja, hogy "tárgyalunk, tárgyalunk, de az egyezség előtt még kötvényt bocsát ki, azt a pénzpiacon sokan úgy értékelnék, hogy a magyar kormány valójában nem is akar megállapodni, csak az időt húzza, és eközben más forrásból próbálja megoldani a finanszírozást."
Azt is tudomásul kell venni, húzta alá, hogy egy ilyen finanszírozás sokkal drágább lenne, mint bármilyen finanszírozási megoldás az IMF megállapodás birtokában. Ha a kormány nem is akarja felhasználni a valutaalap pénzét, de egy biztonsági hálót akar elérni, akkor is ez a biztonsági hálóról szóló egyezség a nemzetközi pénzpiacokon sokkal olcsóbbá tenné a magyar állam számára a forráshoz jutást. Tehát semmilyen pénzügyi érv nem szól amellett, hogy egy ilyen kibocsátásba még a tárgyalások lezárása előtt belekezdjenek a kormány részéről, ez a tárgyalásokat nem segíti, sőt, rosszabb tárgyalási pozícióba sodorhatja a kormányt - emelte ki.
Oszkó Péter, aki jelenleg a Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, a kamarai rendezvényen azt is elemezte, hogy a költségvetési hiány csökkentésére irányuló lépések milyen hatással lennének a magyar gazdaságban működő külföldi tulajdonú cégekre. A volt miniszter arra a kérdésre, hogy milyen hatással járna a válságadók esetleges időbeli meghosszabbítása, azt felelte: ez mindenképpen tovább rontaná a beruházási hajlandóságot, a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, és ezáltal a foglalkoztatási helyzetet.
Elmondta: 2012-re bebizonyosodott, hogy a válságadók miért voltak rosszak az ország számára, miért volt negatív hatásuk a növekedésre, a beruházások alakulására, ezáltal a munkahelyek esetleges bővítésére is. A fő probléma a válságadókkal az, hogy visszafogják a növekedést, így ezeknek a válságadóknak szükségszerűen átmenetinek kell lenniük. Kiemelte: azonban csak akkor maradhatnak időlegesek, ha a kormány végre meghozza azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyek eredményeként ezeket a válságadókat ki lehetne vezetni a rendszerből. A válságadók esetleges meghosszabbításának jóval több negatív hatása lenne, mint pozitív, ráadásul azt az érzetet kelthetné, hogy a kormány semmilyen ígéretének nem lehet hinni - mutatott rá a volt pénzügyminiszter.
A jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezésére. 
