|
| Parragh László |
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta, hogy a strukturális átalakítások nagyon sokszor elkerülhetetlenül a "frontsebész" technológiájával történnek, mivel a Magyarországon tartósan és mélyen rossz pályán lévő rendszereket kell visszatéríteni a helyes útra, és ez csak komoly összeütközések, konfliktusok árán lehetséges.
Közölte: egyetért azzal a kormányzati szándékkal, hogy a ciklus második felében konszolidációs politikára van szükség. Ez viszont előre vetíti azt a veszélyt, hogy a gazdasági környezet átalakítása nem fog a kellő mélységig elmenni.
A 2010-es országgyűlési választások előtt Parragh László Orbán Viktor Fidesz-elnökkel közös nyilatkozatban rögzítette a magyar gazdaság talpra állításához, a munkahelyek megvédéséhez, a kis- és középvállalkozások támogatásához, az ország versenyképességének javításához szükséges feladatokat, köztük a bürokrácia csökkentését, a korrupció visszaszorítását, a kereskedelemfejlesztés korszerűsítését, a Széchenyi-kártya továbbfejlesztését, a szakképzés átalakítását, az uniós források eredményesebb felhasználását, a strukturális átalakításokat.
A jövőben is maradjon az egykulcsos
A közös nyilatkozatban megfogalmazottak teljesülésével kapcsolatban Parragh László úgy értékelte, a kormány a gazdaságot körülvevő struktúra minden területéhez hozzányúlt. Emlékeztetett arra, hogy támogatták az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését. Hozzátette: a kormány a jövőben is tartson ki az intézkedés mellett, hogy érzékelni lehessen az előnyeit is a bevezetést követő társadalmi trauma után.
Parragh László szerint a szakképzés átalakítása időarányosan teljesült, és ez várható a jövőben is. Az új szakképzési modell bevezetése mellett a felsőoktatás átalakításának iránya is megfelel a gazdasági szereplők elvárásainak.
Az MKIK elnöke úgy értékelte, hogy a kereskedelemfejlesztés átalakítása is sikeres lesz, mivel a kormány erőteljes fordulatot hirdetett meg egyrészt az orientációban - beemelte Kínát, az Arab-világ és Eurázsia országait is a célterületek közé -, másrészt az eszközrendszerben, az intézményrendszer átalakításával. Véleménye szerint már az idén látható eredmények lesznek a kamara és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) hálózatának összekötésében.
Jelentős előrelépés történt a Széchenyi-kártya továbbfejlesztésében, és további eredményt lehetne elérni, ha a rendszert működtető Kavoszt közreműködő szervezetté fejlesztenék az uniós források felhasználásában, kihelyezésében.
Ellentmondásosan teljesült az adócsökkentés ígérete
Parragh László szerint az adócsökkentés és a "söralátét" ígérete nagyon ellentmondásosan teljesült eddig, mert miközben egyes területeken csökken az adó, másutt nő, a megszűnt kisadók helyett újak lépnek be, a Széll Kálmán Terv 2.0 verzióból pedig az látszik, hogy újabb anyagi és adminisztrációs terhek várhatók a vállalkozások számára.
Véleménye szerint nem sikerült a gazdaság irányába átcsoportosítani az uniós forrásokat, aminek egyik okát abban látja, hogy az intézményrendszer európai és nemzeti szinten egyaránt olyannyira önjáróvá erősödött az elmúlt években, hogy nehéz rajta változtatásokat keresztülvinni. Emellett érzékelhető, hogy az Európai Unió nem engedi az operatív programok között átcsoportosítani a forrásokat, ami már a növekedésnek is gátja.
A közösségi támogatások lehívása sok esetben önerő hiánya miatt akad el. Az önkormányzatoknak nincs pénzük az uniós beruházásokhoz szükséges saját erőt biztosítani, illetve a beruházást pénzügyileg menedzselni az utófinanszírozásig. A kamara nem zárja ki, hogy 1.000 milliárd forintos nagyságrendű uniós forrás ragad be, 2013 végéig nem lehet majd lekötni. A helyzeten némileg segítene, ha az uniós források felhasználásánál maximum feltételként azt határoznák meg, amit az Európai Unió minimumként fogalmaz meg.
