Az Európai Unió tagállamaiban működő atomerőművek leszerelése, valamint a radioaktív hulladékok eltávolítása és tárolása becslések szerint 268,3 milliárd euróba kerülhet, de ebből jelenleg csak 150,1 milliárd euró áll rendelkezésre.
Csak a briteknek
Az érintett 16 uniós tagállam közül egyedül Nagy-Britannia mondhatja el magáról, hogy fedezni tudná atomerőművei leszerelésének 63 milliárd eurós költségeit. Az Európában a legtöbb atomerőművet üzemeltető Franciaország csak 23 milliárd euróval rendelkezik e célra, miközben több mint 74 milliárd euróra lenne szüksége. Németországnak, amely elvileg legkésőbb 2022-re le szeretné állítani atomerőműveit, 7,7 milliárd eurót kell összegyűjtenie a meglévő 38 milliárd euróhoz.
Pénznyelő atomtemető
A leszerelési költségek több tényezőtől is függenek, köztük attól, hogy a felszámolásra ítélt atomreaktorok milyen típusúak, milyen nagyságúak, melyik erőműben működtek, illetve rendelkezésre állnak-e és milyen távolságban megfelelő hulladéklerakó létesítmények. Bár a leszereléshez használt technológiák fokozatosan olcsóbbá válhatnak, a radioaktív hulladékok tárolásának végleges költségei nagyrészt nem kiszámíthatóak, és a költségek az idő múlásával emelkedhetnek.
Mindeközben nálunk
A magyar állam nem bizonyította a paksi bővítés megtérülését, nem végzett a döntés meghozatala előtt erre vonatkozóan részletes vizsgálatokat, nem számolt megfelelően a kockázatokkal, nem elemezte Paks II piaci hatásait és nem foglalkozott a lehetséges alternatívákkal – áll az Energiaklub véleményében, amelyet az Európai Bizottságnak küldtek. Részletek >>>>
Szinte hihetetlen, olykor szó szerint eszméletlen izgalmak voltak a pályán. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
