|
| Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén az Országgyűlés Irodaházában, Budapesten 2016. május 31-én. Jobbra Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A kép forrása: MTI/Kovács Tamás |
Mivel rendre falakba ütköznek, most egyenesen Pintér Sándor belügyminiszterhez fordultak az önkormányzati bérek rendezéséért harcoló érdekképviseleti szervezetek.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) arra hívja fel a miniszter figyelmét a lapunk birtokába került levélben, hogy 10 éve nem sikerült rendezni a kereseteket ebben a szektorban.
Mint írják: "nincs nyugvóponton a 10 éve befagyasztott-, illetve eltérő mértékben változott kereseti helyzet rendezése." Az eddig folytatott egyeztetések nem vezettek eredményre, vagy csak részeredményeket sikerült elérni, érdemi előrelépés nem történt, javaslat nem született a bérek rendezésére.
Emlékeztetnek arra, hogy a köztisztviselői illetményalap jövőre is változatlanul 38 650 forint lesz. A 2019-es költségvetésbe ugyan beépítettek egy 11 milliárd forintos tételt az önkormányzati köztisztviselők bérének növelésére, amelyhez pályázati úton lehet hozzájutni, de a feltételeket nem ismerik a szakszervezetnél. Annyit tudni csak, hogy a pénzt a magasabb adóerő képességgel rendelkező településektől vonják el.
Központi döntés hiányában az önkormányzatok helyben, a saját anyagi teherbíró képességük függvényében állapítják meg az illetményalapot. Erre két éve van lehetőségük, de ettől a rendszer nem lett homogénebb, sőt, az országban jelentősen eltérő mértékek jellemzőek, amelyek önmagukban is képesek feszültséget kelteni. Ahol közös hivatal alá tartozik több település, ott az eltérő adóerő képesség miatt nem volt lehetőség azonos mértékű illetményalap megállapítására, ezért a közös hivatal egészében elmaradt az emelés - állítja az MKKSZ.
A szakszervezet szerint a fluktuáció miatt ilyen anyagi helyzet mellett is minden rendelkezére álló forrást megpróbálnak felhasználni az önkormányzatok a bérek növelésére.
Mindezek alapján azzal a kérdéssel fordultak Pintér Sándorhoz, hogy a kormány mikor tervezi elindítani az önkormányzati bérek megnyugtató rendezését célzó egyeztetéseket, továbbá tájékoztatást várnak a pályázati feltételekről. Valamint arra kíváncsiak, hogy a kormány hogyan fogja biztosítani az egyenlő munkáért egyenlő bér esélyegyenlőségi alapelvének érvényesülését, a különböző önkormányzati illetményalapok szintre hozását.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
