A Vs.hu értesülései szerint gazdasági szempontból sikeresek voltak a tárgyalások Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök között. Úgy tudják: több, konkrét iparpolitikai megállapodás született hétfőn. Eszerint a német Siemens beszáll a Paksi Atomerőmű bővítésébe, körvonalazódik egy hadiipari együttműködés, és magyarországi üzem építését mérlegeli a bajor BMW is. Azt pedig biztosra veszik, hogy a Mercedes a jelenlegi kecskeméti gyára mellé egy újabbat épít.
Közben megint bankeladásról szólnak a pletykák. Az Erste venné meg a Raiffeisen hazai bankját, vagy legalább lakossági üzletágát - értesült a hvg.hu. A lépés összhangban lenne a jegybank konszolidációs terveivel és azzal is, hogy a kormányzat a két osztrák bank közül szemmel láthatóan a korábbi "ellenség" Erstével békülékenyebbnek látszik. Egyes források szerint apró simítások kellenek még a tranzakcióhoz, más források szerint már csak a bejelentés van hátra. Az Erste a lap megkeresésére nem cáfolta az információkat, de kategorikusan el sem ismerte. A cikk megjelenése után azonban a Reuters hírügynökséggel azt közölték: "általában nem kommentálunk pletykákat, de erről egyértelműen kijelenthetjük, nem folynak ilyen tárgyalások."
Néhány évvel ezelőtt még a rendületlenül növekvő cégszám volt jellemző a magyar gazdaságra. Ez a trend azonban 2014-ben megfordult és a vállalkozások száma csökkenésnek indult - ezt a képernyőn is láthatják. Amíg korábban naponta 140 új vállalkozást is alapítottak, ma a napi cégalapítások száma 80 körül mozog - derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből. A szakértők szerint részben a törvényi szabályozás változásai, részben pedig az emberek vállalkozó kedvének csökkenése okozta a drasztikus változást. Tavaly végre csökkenni kezdett a működő cégek száma is; ma Magyarországon 544 ezer vállalat működik, a csökkenésnek pedig igazából örülni kell, hosszú távon ugyanis így egy stabilabb, de kisebb cégvilág jöhet létre.
Az év kezdete nem sok jót mutatott az amerikai részvénypiacon. Az első három napi esés, majd az ezt követő gyors felpattanás a mackókat megelőző éveket, 2000-et és 2008-at idézte. Január összességében három százalék mínuszt hozott Amerikában. Egészen más a helyzet Európában, különösen a német piacon. Ott a tavalyi év vége sokkal gyengébb volt, mint Amerikában, viszont az idei első hónap egy tankönyvi kitörést hozott a tízezer pontos szintről, és egy azt követő óriási szárnyalást, döntően a hónap végén. A helyzet tehát merőben ellentétes a két kontinensen, ami viszonylag ritka szituáció. Hogy milyen évünk lesz, abban döntő szerepe lesz a jegybankoknak is, a monetáris politika viszont most nagyon eltér az Egyesült Államokban és Európában. A kilátásokról a Privátbankár.hu-n olvashat egy cikket, a mai teljesítményről most adok némi áttekintést.
Elöljáróban annyit: jó hírek érkeztek Görögországból, a görög pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az adósság rendezésénél a magánbefektetők nem buknak majd, és az intézményi befektetők érdekei is legfeljebb csak kis mértékben sérülhetnek. Arról is beszélt Jánisz Varufakisz, hogy nem akarják Oroszországgal szorosabbra fűzni a szálakat. Ennél sokkal rosszabbra számítottak a piacok, most megkönnyebbültek a befektetők, jó hangulatban folyik a kereskedés a tőzsdéken.
A görögökkel kapcsolatos optimzmus az euróra is átragadt, erősödik a közös pénz a dollárral szemben, és a forint is szépen leküzdött egy lélektani határt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1,87 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
