A kínai vezetés a maga részéről 2013-ban dolgozta ki az „Egy övezet, egy út” nevű kereskedelmi és geopolitikai stratégiát, amelynek célja Pekingnek kiutat és összeköttetést garantálni egy esetleges amerikai-japán-indiai katonai tengeri bekerítő művelet esetén.
India és Pakisztán között újra kiújultak az ellenségeskedések, miután indiai állítások szerint pakisztáni katonák hatoltak be a vitatott hovatartozású Kasmírba, ott megöltek két indiai katonát és aztán lefejezték őket. Az indiai sajtó jelentései szerint a hindu-nacionalista BJP párt által vezetett kormány utasította a hadsereget, hogy belátása szerint csapjon vissza az ellenségnek. Ez feltételezi, hogy a két nukleáris hatalom közötti újabb összecsapás küszöbön áll.
A parázsló Kasmír
Arun Jaitley indiai védelmi miniszter hétfői éles, elítélő szavai a tavaly szeptembert idézik föl, amikor az indiai különleges erők - saját szóhasználatával - "sebészi pontosságú" csapásokat mértek iszlám szélsőségesekre Pakisztánban.
|
| Káncz Csaba |
A kommandós beavatkozást követően két hónapig lőtte egymást a határ mentén a két ország, számos civil és katona halálát okozva. Amikor november végén elhallgattak a fegyverek, a diplomáciai kapcsolatok nem normalizálódtak, sőt folyamatosan nukleáris csapással fenyegették egymást és arra alkalmas rakétákkal folytattak kísérleteket.
A túlnyomó többségében muzulmánok lakta Kasmírt a második világháború után felosztották fel a többségében hinduk lakta India és a zömmel muzulmán lakosságú Pakisztán között.
A két ország 1947, vagyis India függetlenné válása és Pakisztán megalakulása óta három háborút vívott egymással, ebből kettőt Kasmírért.
Washington fő regionális szövetségese
Évtizedeken keresztül Pakisztán számított Washington fő szövetségesének Dél-Ázsiában. De az elmúlt években az USA „globális stratégiai partnerséget” kötött Indiával, azon fő céllal, hogy Új Delhit a Kína-ellenes nyugati katonai-stratégiai offenzíva egyik frontállamává tegye Japán és Ausztrália mellett. Narendra Modi három éve tartó miniszterelnöksége alatt ez a szövetség csak tovább erősödött, és ma már az indiai katonai bázisok nyitva vannak amerikai harci gépek és a Hetedik Flotta hadihajói előtt műszaki javítások és feltöltés céljára.
Amerika cserébe Indiát „Kiemelt Védelmi Partner”-ré léptette elő, megnyitva az utat számára a legfejlettebb amerikai fegyverek beszerzése előtt. India a világ második legnagyobb fegyverimportőr országa és tavalyi lépése, amelynek keretében 36 darab, nukleáris csapás mérésre is alkalmas francia Rafale harci gépeket vásárolt, Kínában is aggodalmakat keltett.
Kínai válaszlépések
Washington kapcsolata Pakisztánnal kifejezetten megkeseredett az elmúlt időszakban, nem kis részben Iszlámábád azon szándéka miatt, hogy az afgán Talibánnal fenntartott bizalmi viszonya révén döntő szava maradjon Afganisztán politikai folyamataiban. De ennél is fontosabb tényező volt a kapcsolat megromlásában Iszlámábád szoros együttműködése Kínával. India az összefogás ellenére magabiztosságot sugall és Bipin Rawat tábornok, aki január óta az indiai erők főparancsnoka, kijelentette, hogy India képes „két-frontos” háborút vívni egyszerre Pakisztánnal és Kínával.
A kínai vezetés a maga részéről 2013-ban dolgozta ki az „Egy övezet, egy út” (OBOR) nevű kereskedelmi és geopolitikai stratégiát, amely gyakorlatilag egy masszív eurázsiai és afrikai infrastruktúra-befektetési program a szárazföldön és a tengeren. A célja Pekingnek kiutat és összeköttetést garantálni egy esetleges amerikai-japán-indiai katonai tengeri bekerítő művelet esetén.
A Malaka-szoros egy esetleges katonai konfliktus esetén lezárásra kerülne Washington és szövetségesei által. Peking ezért 2015 tavaszán bejelentett egy nagyszabású gyorsút-vasút-olajvezeték folyosó építését (China-Pakistan Economic Corridor) Nyugat-Kínából Pakisztánba, Gwadra új kikötőjébe. A projekt 46.2 milliárd dollárba kerül.
Káncz Csaba jegyzete
