Vannak még készletek a nyugati röviditalokból, de szép lassan eltűnnek az orosz üzletek polcairól. „Nem baj, így legalább kisebb lesz a konkurencia” – mondhatnák a szomjas oroszok. Csakhogy. Olyasmivel kell szembesülniük, amire már régen nem volt példa: két hét alatt másfélszeresére nőtt a vodka ára, a kedvenc Sztolicsnaja vagy Psenyicsnaja üvegeken. És ez nem azért van, mert már eleve berúgtak, hanem azért, mert ennyire kellett megemelni az árakat egyes alapanyagok akadozása és a termelési költség növekedése miatt.
Putyin elnök Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta szép sorban távoztak a nagyobb szeszipari vállalatok. Először az ukrán Nemiroff, majd a Diageo, a világ legnagyobb alkoholkereskedője (a Johnnie Walker, a White Horse, a Smirnoff, a Captain Morgan, a Guinness és más vezető márkák tartoznak hozzá). Később több cseh sörgyártó, majd az amerikai Brown-Forman is vette a kalapját (a Jack Daniel’s és a Finlandia legnagyobb beszállítója). Mindannyian leállították a licenc alapján végzett termelést.
Érdekes, hogy a Heineken üzemei nem zárnak be, és ugyanígy tesz a Carlsberg is. Ugyanakkor mindkét világcég bejelentette, hogy egyrészt nem exportál Oroszországból máshová, másrészt nem fektet be oroszt érdekeltségeibe. Időközben az orosz vodkát és minden más orosz szeszes italt kitiltottak az Egyesült Államokból, Finnországból, Norvégiából, Dániából, Svédországból, Litvániából, Ausztráliából és Új-Zélandból.
A Ria Novosztyi hírügynökség szerint az orosz importőrök tavaly nem éppen jó évet zártak, kisebb veszteség is keletkezett, miközben viszonylag nagy készletek halmozódtak fel. Mostani becsléseik szerint 2-3 hónapra elegendő a készletük.
A kereskedők tehát szűkülő szortimenttel számolnak. Más gondja van a gyártóknak, főleg a sörösöknek. Külföldön veszik a maláta és a komló egy részét. Különösen a kisvállalkozók, a kézművesnek mondható söröket előállítók kerültek bajba. A megkérdezett egyik kisüzem vezetője azt mondta, hogy pár hétig még nem emelnek árat, de áprilisban már biztos legalább 30 százalékkal drágábban adják majd termékeiket és a várható keresletcsökkenés miatt veszteségeik keletkeznek. Az orosz sörgyártók szakmai szövetsége egyenesen a miniszterelnökhöz fordult, hogy adjanak kedvezményes hiteleket és más módon is támogassák a cégeket. Ezzel megakadályozhatnák a tömeges csődöt.
A hírügynökség felkeresett több moszkvai alkoholüzletet, a prémium termékeket és a közepes vagy alsó kategóriára szakosodottak közül is néhányat. Kiderült, hogy egyes boltokban sok üres polcot láttak, főleg a külföldi röviditalok hiányoztak, másutt eltűntek a közepes árú és a nagyon olcsó borok. Mindenütt legalább 15-20 százalékkal drágább volt az ital, mint jó két hete és a boltvezetők további emelésekre készülnek. Azt is megírták, hogy Moszkvában megjelent néhány olyan krími borféleség, amit évek óta nem láttak a fővárosiak.
Orosz szakértők szerint a nyugati szankciók elsősorban a borpiacot rengethetik meg. A röviditalok közül a vodkánál a forgalom 98 százalékát hazai márkák teszik ki, a whiskynél 35 százalék ez az arány, a söröknél 95 százalék, míg a pezsgőknél mintegy 50 százalék.
Vagyim Drobiz, a szövetségi alkoholpiaci kutatóintézet vezetője szerint az orosz piac képes elviselni még azt is, ha az import 30-35 százalékkal megdrágul. „Ez nem kellemes dolog, de nem halálos” – mondta. Egy másik vezető, Pavel Sapkin, a Nemzeti Alkoholpolitikai Központ (!) igazgatója úgy vélte, hogy a bor bizonyosan veszteséges üzletág lesz a kereskedőknél, de szerinte „azt úgysem a kispénzűek, hanem a gazdagabbak veszik, ők meg képesek kifizetni a jóval magasabb árat is”.
Van egy „savanyú a szőlő” jellegű kommentár is, amit külön kiemelt a hírügynökség. Meg nem nevezett helyi elemzőket idézve azt írta, hogy Franciaország elvesztette a pezsgőháborút Oroszországgal szemben. Egyébként is a francia cégek csak az olcsóbb kategóriájú pezsgőket és borokat hozták az orosz piacra, akárcsak az olaszok és a spanyolok. Az ezekből az országból származó importon egyelőre nem nagyon érződik, hogy minden mennyire megdrágult – számoltak be a mezőgazdasági minisztérium képviselői.
Ugyancsak egyfajta kárörömmel írt a hírszolgálati iroda arról, hogy az orosz kereskedők milyen forrásból akarják pótolni a kiesett nyugati alkoholos italokat. A Vjatics nevű kirovi sörfőzde például Kínából és Csuvasföldről hozza be ezentúl a komlót, a malátát pedig az Altaj hegység környékéről is beszerezheti, ott is megterem. A kínai importsör is szóba jöhet, a világ legnépesebb országában 4,5 szer annyi sört állítanak elő, mint Oroszországban, úgyhogy lesz miből beszállítani. Bort és konyakot Krasznodar körzetében, Dagesztánban és a Krímben is gyártanak és az orosz közgazdászok szerint Örményországból és Georgiából (Grúzia) is jöhetnek szállítmányok.
„A Tequilán kívül bármit itthon is képesek vagyunk előállítani, vagy megvenni olyan országoktól, amelyek nem vezettek be szankciókat ellenünk. Van például Indiában is jó whisky, igaz, messziről kell behozni, de még így is olcsóbb, mint bármelyik skót verzió.” – érvelt Pavel Sapkin.
Az igazgató előrevetítette, hogy bizonyos alkoholok kerülőúton fognak bejutni Oroszországba. Azt mondta, hogy ne csodálkozzunk, ha Kazahsztánban hirtelen rengetegen akarnak maja francia bort inni. Szépen tovább megy egy része Oroszországnak. Szerinte a nagy nyugati sör és a whisky márkák alig vannak jelen az orosz piacon, de jó a marketingjük. „Amint lehet, biztos vissza fognak jönni, nagy piac a miénk, mégiscsak 140 millió emberről van szó” – jósolta.
Kambodzsa elfogadta Trump tűzszüneti felhívását. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
