Oroszország gazdagsága főként gáz- és olajexportjából származik. A svájci emberi jogi civil szervezet, a Public Eye tavaly márciusi becslése szerint az orosz nyersolaj és olajtermékek 50-60 százalékát Svájcban forgalmazták.
Zsíros üzletek
Putyin elnök államkapitalizmusának egyik sarokköve, a Rosznyeft olajóriás hosszú éveken keresztül Svájcból működtette kereskedelmi üzletágát. A svájci „szénháromszög” - amely az ország francia nyelvterületén található Genfet, az olasz nyelvterületen Luganót és a német nyelvterületen Zugot foglalja magában - az orosz szénexport 75 százalékát bonyolítja. Svájc emellett az egyik legfontosabb kereskedési helyszín az oroszországi és ukrajnai gabonák számára.
Ezeknek az áruknak a többségét anélkül vásárolják és adják el, hogy érintenék a svájci földet. A kereskedelmi irodák azért telepedtek le itt, mert kedvező adózási helyzettel, a tranzakciók finanszírozásában érdekelt, nagyon diszkrét bankrendszerrel, valamint ügyvédek és adószakértők hadával találkoztak, akik a törvényi kereteket ügyfeleik igényeire szabják. És természetesen a semlegesség, amely lehetővé teszi az olyan ügyleteket, amelyeket máshol nem lehet végrehajtani.
Történelmi gyökerek
Az 1990-es évek elején, a Szovjetunió bukása után az orosz állami vállalatokat néhány maroknyi ravasz üzletember között osztották szét. A Kreml mindig is gondoskodott arról, hogy ezek - a később oligarcháknak nevezett férfiak - ne váljanak veszélyforrássá a politikai rezsim számára.
Míg az oligarchák gyorsan globálissá tették üzletüket, a Kreml pórázon tartotta őket. A svájci irodákban aláírt nyersanyagügyletek képezik Oroszország mai gazdagságának alapját.
De tavaly február 24-e után sokak meglepetésére Svájc elfogadta az agresszor elleni uniós szankciókat. A lépés példátlan volt: az ukrán Krím-félsziget Oroszország általi 2014-es annektálását követően Svájc ugyanis vezetett be Moszkvával szemben szankciókat.
2022 márciusában aztán Svájc lezárta légterét az orosz repülőgépek előtt, és 870 embert, valamint több, mint 60 vállalatot szankcionált. A konzervatív többség által irányított ország mindig is megalkuvást nem ismerő bevándorlási politikát követett – de most az ukrán menekülteket fogadta, különleges védelmi státuszt biztosítva nekik. Oroszország Ukrajna elleni háborúja megváltoztatott valamit Svájcban – legalábbis úgy tűnt.
Rugalmas hozzáállás
A tranzitkereskedelem azonban mentesült a svájci szankciók alól, és tovább virágzik. Egy nagy svájci kereskedelmi vállalat kockázatmenedzser a Public Eye cikkében leszögezte, hogy Ukrajna megtámadása után megnövekedett a munkateher. Nem habozott beismerni ennek okát: „Ilyenkor a kereskedők is a legnagyobb profitot érhetik el.”
Még mindig nagy mennyiségben áramlott ki az olaj Oroszországból, annak ellenére, hogy az USA és az EU felére csökkentette orosz nyersolaj vásárlásait 2021 márciusához képest. A Kreml azonban gondoskodott az olajáramlás gyors átirányításáról. Törökország például ugyanezen idő alatt 240 százalékkal növelte a fekete-tengeri kikötőibe szállított olaj importját.
A balti-tengeri orosz kikötőket Európa helyett Dél-Ázsiába történő olajexportra kezdték használni. Kína és India egyre több orosz olajat és szenet vásárolt. A gázkereskedelem szinte normálisan folytatódott, mivel ezt az árucikkét nem szankcionálták az európai országok. Mindenesetre a svájci székhelyű kereskedőházak boldogan töltötték be logisztikai szolgáltatói szerepüket.
A Svájc által az országban lévő orosz eszközök feltárására hivatott hivatalnokok enyhén szólva gyengén teljesítettek. Míg az Egyesült Államok és az EU külön nyomozócsoportot állított fel a szankcionált oroszok vagyonának feltárására, Svájc ezt nem tette. A szomszédos államok után pár nappal végrehajtott szankciókkal pedig a megcélzott milliárdosoknak volt idejük gyorsan átutalni tőkéjüket.
Kitűnő időzítés
Andrej Melnicsenko, az exkluzív St. Moritz alpesi üdülőhely lakója lemondott, felesége, Alekszandra pedig a Szibériai Energia- és Széntársaságot (SUEK) birtokló tröszt haszonélvezője lett, március 8-án pedig az Eurochem műtrágyagyártó cég tulajdonosa lett – egy nappal az ellene szóló szankciók bevezetése előtt. A SUEK Oroszország vezető széngyártója, az Eurochem pedig a világ öt legnagyobb műtrágyagyártója közé tartozik.
A Public Eye által végzett számlálás szerint Svájcban 240 vállalat kereskedik szénnel, koksszal vagy szilárd fosszilis tüzelőanyaggal, szállítja azokat vagy kínál kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat. Ezen cégek jelentős része pedig oligarchák vagy más gazdag oroszországi üzletemberek tulajdonában van. A pontos számot nehéz megbecsülni, mivel a svájci cégjegyzék nem tartalmaz információt a tényleges tulajdonosokról.
Nyilvánvalóan nem minden orosz vállalkozót sújtottak szankciókkal Svájcban. Nem mindegyikük fűződik szorosan a Kremlhez, néhányuk akár az ellenzékben is aktív lehet. Valójában az oroszok svájci bankszámláinak összege nem ismert. Az viszont tudott, hogy az Oroszország elleni 2014-es nemzetközi szankciókat követően a svájci bankokban lévő orosz betétállomány több mint 13 százalékkal emelkedett, amint azt a Bank of International Settlements adatai mutatják.
2022 márciusában a svájci bankszövetség kijelentette, hogy az eszközök értéke eléri a 214 milliárd dollárt. De ez valószínűleg alábecslés, mivel sok orosz oligarchának több útlevél is van. 2022 márciusában a svájci gazdasági államtitkárság (SECO) bejelentette, hogy 6 milliárd dollárnyi orosz eszközt fagyasztott be. Ez azt jelentené, hogy tavaly tavasszal még több mint 200 milliárd dollár folyt szabadon, és valószínűleg időközben más rejtekhelyet is találtak.
Új szelek jöttek
2022. augusztus 29-én Svájcban és Európában végül betiltották a pénzügyi szolgáltatások, például az orosz szénnel kapcsolatos közvetítés importját, értékesítését és nyújtását. 2022 novemberében a SECO által befagyasztott vagyon pedig elérte a 7,5 milliárd dollárt.
Szintén 2022 novemberében Svájc uniós szankciókat fogadott el, amelyek magukban foglalják az Oroszországból származó kőolaj és kőolajtermékek szállításának, közvetítésének és finanszírozásának tilalmát. A szankciócsomag egy árplafont is tartalmaz az ilyen termékek harmadik országokba történő tengeri szállítására vonatkozóan, ami továbbra is lehetővé teszi a tranzitkereskedelmet, de a svájci kereskedelmi társaságok számára jóval kevésbé jövedelmező.
2022 decemberében, majdnem 10 hónappal Oroszország ukrajnai inváziója után, a svájci szövetségi parlament egyik kamarája beleegyezett egy munkacsoport létrehozásába az orosz oligarchák pénzeszközeinek befagyasztására – a Szövetségi Tanács javaslata ellenére.
Fegyverek re-exportja
Január 24-én a svájci parlament alsóházának biztonságpolitikai bizottsága jóváhagyta azt a kezdeményezést, hogy más országok is újra-exportálhassanak Svájcban gyártott fegyvereket Ukrajnába. „A bizottság többsége úgy véli, hogy Svájcnak hozzá kell járulnia Európa biztonságához, és ennek megfelelően több támogatást kell nyújtania Ukrajnának” – áll a képviselők közleményében.
A bizottság úgy véli, hogy a kezdeményezés összhangban van az ország semlegességével, mivel „a változtatások nem teszik lehetővé háborús anyagok közvetlen exportját a konfliktusövezetekbe”.
