Putyin hadigazdaságra áll át – a legmélyebb recesszió jön a szovjet bukás óta

A Yale Egyetem új jelentése szerint a nyugati szankciók „megnyomorították” az orosz gazdaságot. „Átfogó oroszországi gazdasági elemzésünk megállapításai erőteljesek és vitathatatlanok: nem csak a szankciók és az üzleti kivonulás működött, hanem alaposan megbénították az orosz gazdaságot minden szinten” – áll a jelentésben.

„A hazai gazdasági tevékenység megtorpant Oroszországban, nincs kapacitás a nemzetközi vállalkozások által kínált termékek és tehetségek helyettesítésére”.

Negatív örvény

A kutatási anyag leszögezi, hogy a háború kezdete óta több mint 1000 transznacionális cég hagyta el az orosz piacot, a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztói kiadások pedig éves szinten 15-20 százalékkal estek vissza.

A gázexportból származó bevétel még emelt árak mellett sem elegendő a szankciók hatásának ellensúlyozására. Az orosz pénzügyminisztérium szerint a júliusi energia-bevételek elmaradtak a várt 74,7 milliárd rubeltől (1,2 milliárd dollár).

Valóban, az orosz gazdaság a legnagyobb recessziója előtt áll a Szovjetunió összeomlása óta. Az Orosz Föderáció Központi Bankjának előrejelzése szerint 2022-ben a GDP 4-6 százalékkal fog zsugorodni - eközben az IMF 6 százalékos visszaeséssel számol. A gazdasági tárca 7-10 százalék közötti visszaeséssel kalkulál, elsősorban a magánszektor (üzleti) beruházásainak csökkenése miatt, tekintettel a nagy bizonytalanságra.

Az igazi gazdasági fájdalom még várat magára

A jelenlegi szankciók maximális hatásukat idén végén, őszén érik el. A szankciók bevezetése óta a kulcsfontosságú partnerektől származó orosz import csaknem felére csökkent. A tartalékok fokozatos kimerülése, a kezdődő alkatrészhiány, az Oroszországot elhagyó külföldi cégek létszámleépítése egyre kézzelfoghatóbbá válik, amely a mezőgazdaságtól és a hadiipartól az űrkutatáson át az informatikáig érinti a legkülönbözőbb szektorokat.

Oroszország a 31. helyen áll az AD Scientific Indexben (amely az egyes tudósok tudományos produktivitását értékeli) – vagyis Mexikó és Irán szintjén. Az üzleti kutatási beruházások csökkenése és a magas infláció, amely csökkenti a tudomány korábban tervezett finanszírozásának reálköltségét, negatív hatással lesz a technológia és az orosz gazdaság fejlődésére is.

Az állam közbelép

A háború költségeivel kapcsolatos hazai aggodalmak enyhítésére a Kreml májusban 10 százalékkal megemelte a minimálbér- és nyugdíjkifizetéseket. Úgy tűnt, hogy a kezdeményezés segített elfojtani minden hazai ellenzéket június 30-án, amikor két törvényjavaslatot nyújtottak be az orosz parlament alsóháza, a Duma elé, hogy a kormány nagyobb ellenőrzést tudjon gyakorolni a hazai gazdaság felett.

Az első törvényjavaslat lehetővé teszi a Kreml  számára, hogy a hazai vállalatokat állami szerződések elfogadására kényszerítse, és az általa „különleges katonai műveletek” számára árukat és szolgáltatásokat biztosítson. A második törvényjavaslat, amely módosítja a szövetségi munkatörvényt, lehetővé teszi a kormány számára, hogy leküzdje a potenciális munkaerőhiányt azáltal, hogy az alkalmazottakat túlóráztassák, éjszaka, valamint hétvégén és ünnepnapokon is dolgoztassák. A kormány még a megállapodások aláírása után is módosíthatja bármely szerződés feltételeit.

A Kreml jelezte, hogy e „különleges gazdasági intézkedések” nélkül Oroszország ukrajnai hadjárata leállhat. A július 5-i, törvényhozásbeli elfogadásuk után a törvényjavaslatok további felülvizsgálatra várnak, mielőtt Putyin aláírhatná őket.

Ezek az intézkedések részei Oroszország azon folyamatos kísérleteinek, hogy stabilizálja gazdaságát a növekvő globális gazdasági instabilitás közepette.

Csalódás a kínai vonalon

Oroszország megpróbált rivális fizetési rendszereket és kereskedelmi hálózatokat fejleszteni Kínával, „új tartalékvalutát” hirdetett a nemzetközi kereskedelem számára, hogy erodálja az USA-dollár dominanciáját, és más hasonló intézkedéseket támogatott gazdasága védelmében.

Kína nem játssza el a megmentő a szerepét ezekben az ínséges időkben. A kínai Union Pay hitelkártya-szervezet nem pótolja a MasterCard és a Visa által hagyott űrt. Orosz gépek nem repülnek a kínai repülőterekre, mert attól tartanak, hogy a nyugati lízingcégek nevében lefoglalják őket.

Az úgynevezett párhuzamos import legalizálása ellenére a Kreml reményei az orosz kereskedelmi kapcsolatok gyors átalakítására semmiképpen sem teljesülnek. A kínai vállalatok kerülik azokat a konstellációkat, amelyekben a nyugati másodlagos szankciók közelébe kerülhetnek.

Ezért egyszerűen nem jönnek kínai alkatrészek a polgári repülőgépekhez. A Huawei bezárja fiókjait, és a Lenovo és a Xiaomi is csendben és fokozatosan kivonul Oroszországból. Kína még az energiaellátás új vevőjeként és így a nyugati olajembargó és a gáz függetlenítésének orvoslásaként is csak részleges megoldás. Orosz becslések szerint ugyanis akár tíz évig is eltarthat a szükséges vezeték és szállítási infrastruktúra kiépítése.