<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

A Gazprom "az exportvolumen manipulálásával” próbál hatást gyakorolni az Európai Bizottság szankciós politikájára, jelentette ki egy interjúban az orosz pénzügyi világ egyik legismertebb személye. Oleg Vjugin azt ugyanakkor nem hiszi, hogy teljesen leállítja majd a gázszállításokat. Szerinte a szankciók rövidtávon Európának fájnak jobban, Oroszország pedig profitál az elszabadult energiaárakból. Az embargók miatt azonban idővel kiürülhet az orosz államkassza.

Meddig jön még gáz Oroszországból Európába? Ez az a kérdés, amely talán leginkább foglalkoztatja manapság a közvéleményt térségünkben és Nyugat-Európában.

Kéz a gázcsapon

Az orosz Gazprom gázipari óriás még június közepén kezdte el 40-60 százalékkal csökkenteni az Északi Áramlaton keresztül Európába érkező gáz mennyiségét, technikai okokra hivatkozva.

Putyin használja az eszközeit – az orosz elnök a Kremlben 2022. augusztus elsején. Fotó: kremlin.ru    Putyin használja az eszközeit – az orosz elnök a Kremlben 2022. augusztus elsején. Fotó: kremlin.ru

Júliusban mintegy 10 napra pedig teljesen leállt a vezeték az éves karbantartás miatt. Ezután az orosz cég ugyan újraindította azt, de – ezúttal is technikai okokra hivatkozva – tovább csökkentette a mennyiséget: már csak a teljes kapacitás 20 százalékának megfelelő mennyiség érkezik Németországba a Balti-tenger alatti vezetéken.

A Nyugat már nem hisz Moszkvának: szerintük az oroszok politikai okokból, az Oroszország elleni uniós szankciókra válaszul fogják vissza a szállításokat és állítják egyre nehezebb helyzet elé az attól függő uniós országokat.

Az nem meglepetés, hogy Vlagyimir Putyin használja a rendelkezésére álló eszközöket, mondta ezzel kapcsolatban Robert Habeck német gazdasági miniszter nemrég.

”Nagyon komoly a helyzet. Itt az idő, hogy ezt mindenki megértse”, figyelmeztetett.

Németország már közvetlenül az orosz szállítások csökkenésének kezdete után kihirdette a földgázellátási válsághelyzet második, riasztási fokozatát, és – már a télre gondolva  – mindenkit takarékoskodásra szólított fel.

Az EU pedig – szintén a szállítások további apadásától vagy akár leállásától tartva – múlt héten a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentéséről döntött, amely vészhelyzetben akár kötelező jellegű is lehet a tagállamok számára. (A megállapodást a tagállamok közül csak a magyar kormány nem szavazta meg.)                 

De mennyire valós veszély, hogy az oroszok teljesen elzárják a gázcsapot a tél előtt? Egyáltalán mi vezérli őket? Ezzel kapcsolatban szolgált érdekes információkkal a Die Weltnek adott interjúban Oleg Vjugin, „az orosz pénzügyi világ egyik legprominensebb személye”, akit a politikai establishmenthez is kiváló kapcsolatok fűznek.         

Zsarolás gázzal

Vjugin idén június végéig a moszkvai tőzsde felügyelőbizottságának elnöke, 2021 nyaráig – Gerhard Schröder volt német kancellárral közösen – az orosz Rosznyefty olajipari konszern felügyelőbizottsági tagja, korábban pedig többek között az orosz jegybank helyettes vezetője és pénzügyminiszter-helyettes volt.

A 69 éves, Oroszországban élő matematikus-közgazdász a német lapnak azt mondta: Oroszország rövidtávon megengedheti magának a gázszállítások csökkentését, mivel a jelenlegi magas gázár kompenzálja az exportvolumen visszaesését.

Azt ugyanakkor senki sem tudja megmondani, hogy jövőre is marad-e a magas ár, különösen, ha globális recesszió jön. Ráadásul a szállításcsökkentés miatt a Gazpromtól el fognak fordulni a vevők, és ez veszteséget okoz az orosz gazdaságnak, figyelmeztetett a szakember. 

Arra a kérdésre, hogy a Gazprom teljes egészében is leállíthatja-e a szállításokat, azt válaszolta: nem hiszi, hogy ezt fogja tenni.

„Számára az a fontos, hogy az exportvolumen manipulálásával hatást gyakoroljon az Európai Bizottság döntéseire, amelyek Oroszországot és mindenekelőtt az orosz gazdaságot érintik” – jelentette ki.

Az oroszországi viszonyokat jól ismerő üzletember ezzel gyakorlatilag arra utalt, hogy a „technikai probléma” valóban csak ürügy – Moszkva politikai-gazdasági nyomásgyakorlási eszközként veti be a gázszállításokat, vagy, ha úgy tetszik, zsarolja vele az EU-t.

Meddig bírja Moszkva? 

A szankciókról Vjugin szintén úgy vélekedett, hogy azoktól rövidtávon „talán Európa szenved jobban”. Az olaj- és a gázexport ugyanis nagyon nagy bevételeket jelent Oroszországnak, mivel az árak magasak, a szankciók pedig itt még nem éreztetik hatásukat. (A gázembargó a fent említett okokból nincs napirenden, az orosz szállítások 90 százalékát betiltó olajembargó pedig csak év végén lép életbe, ráadásul a vezetékes szállítást – mely Magyarország egyetlen gázhozjutási formája – azután sem érinti, legalábbis egyelőre.)

Középtávon, 2023-2024-ben ugyanakkor természetesen Oroszország szenvedi meg jobban a gazdasági büntetőintézkedéseket, tette hozzá a szakember.

Arra a felvetésre, hogy miért nem sikerült megállítaniuk a szankcióknak a háborút – túl gyengék vagy nem ez a megfelelő eszköz –, azt mondta: minden attól függ, milyen típusú szankciókról van szó. Oroszország gazdasága annyira összefonódott a Nyugatéval, hogy egy év alatt nem lehet izolálni az utóbbitól – sem az energiahordozók, sem más, Európa számára fontos termékek esetében.

Vjugin szerint Oroszországnak jelenleg elég pénze van a büdzséjében, ugyanakkor, ha Európa bevezeti a tervezett olajembargót és (később) a gázembargót – ehhez a Gazprom is hozzájárul a szállításcsökkentésekkel –, akkor „elfogy a pénze” Moszkvának.

A költségvetés 40 százalékban már most is az olaj- és gázexporttól függ, mivel más adóbevételek csökkentek a második negyedévben, hívta fel a figyelmet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt heti jelentése szintén kiemeli, hogy Oroszország profitál a magas energiaárakból és részben emiatt a vártnál jobban bírja a nyugati szankciókat. Az IMF szerint az orosz gazdaság a korábban becsültnél 2,5 százalékponttal kisebb mértékben, hat százalékkal zsugorodhat az idén – igaz, ez még mindig „jókora recesszió.”      

Az orosz üzletember szintén úgy véli, hogy a GDP-csökkenés mértéke 4-6 százalék lehet a korábban jelzett 8-10 százalék helyett.

„Az exportárak ugyanis extrém magasak, az import pedig – legalábbis a fogyasztói cikkeknél – ismét jobban fut.”

Utóbbira példaként hozta fel a nyugati autók Dubajból kiinduló, Kazahsztánon keresztüli behozatalát – tehát kiskapuk beiktatását –, és korábban utalt arra is, hogy a szankciók kontrollja gyenge. A tiltólistákon pedig nincs rajta számos, mindennapi fogyasztásra szánt áru (például élelmiszerek, gyógyszerek vagy egyéb egészségügyi termékek).  

A szakember egyetért ugyanakkor azzal, hogy a válság elhúzódásával az orosz GDP 2023-ban tovább fog csökkenni. Év végére az exportbevételek mérséklődni fognak, és mivel az import erősödik, a rubel erősen gyengül majd és növekedni fog az infláció.

Ráadásul a nyugati technológiai embargó az autó- és a nehézgépipart már rövidtávon is sújtja, az alkatrészraktárak kiürülnek. Ez a légi- és vonatközlekedést, valamint a hadiipart is érinti, figyelmeztetett.   

Nem nevetnek Európán

Vjugin utalt arra, hogy Oroszország most a BRICS-államokkal (a rövidítés Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-Afrikai Köztársaságot takarja), valamint Törökországgal és Iránnal próbál szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat kiépíteni. Itt vannak lehetőségek, még ha csak „kisebb értékű árukra” is.

A Kreml számára azonban most a politika a legfontosabb, a gazdaság csak másodlagos, véli.     

A szakember szerint az „orosz propaganda,” hogy a Nyugat a szankciókkal saját magát pusztítja el.

Sok orosz üzletember szenvedett már el veszteségeket, és keresi a kiutakat – „itt senki sem nevet Európán”.

Igaz, néhányan új üzleti lehetőségeket fedeznek fel, például a Kazahsztánon keresztüli autóimportban. A fogyasztók számára mindenesetre minden drágább lesz, tette hozzá.

Vjugin – aki egyébként nem tartja magát az uralkodó elit részének – összességében úgy véli, hogy az orosz üzleti élet próbál alkalmazkodni az új realitáshoz és távolságot tartani a politikától.

Arra a felvetésre pedig, hogy a vállalkozók korábban kifejezhették elégedetlenségüket, azt válaszolta: ”ezek az idők már rég elmúltak.”

Az orosz-ukrán háború mozgatórugóiról és az orosz gazdaságra gyakorolt hatásáról is beszélt korábban lapcsoportunknak Rácz András Oroszország-szakértő. A beszélgetést itt tekinthetik meg:    

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Kína ezért támogatja az óriási ország felvételét a BRICS-be
Káncz Csaba | 2022. augusztus 9. 15:55
Kína számára a BRICS bővítésének célja, hogy enyhítse az amerikai nyomást, miközben akadályozza India mély beágyazódását az amerikai táborba. Argentína számára a BRICS-csatlakozás azonban nem lesz zökkenőmentes folyamat most, amikor gazdasága mélyponton van. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Amerika lefoglalná egy orosz acélmágnás luxusgépét
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 9. 14:29
Megszületett a bírósági engedély Andrej Skoch magánrepülőjének lefoglalásához.
Makro / Külgazdaság Óriási pofonokat oszt ki az orosz-ukrán háború Európa legnagyobb gazdaságának
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 9. 14:02
Komoly károkat okoz Németországban a háború, és ez a munkaerőpiacra is begyűrűzhet.
Makro / Külgazdaság Valóban katonai célokra használja Oroszország a most fellövött iráni kémműholdját?
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 9. 12:49
Oroszország iráni kémműholdat lőtt fel a világűrbe, amit kezdetben vélhetőleg saját céljaira fog felhasználni az ukrajnai háborúban.
Makro / Külgazdaság Visszatérnek a Boeing "Álomgépei"
Szakonyi Péter | 2022. augusztus 9. 10:44
Holnap, azaz szerdán átveszi az első Boeing 787-es repülőgépet az American Airlines. A Dreamlinereket gyártó óriásvállalat kétéves  kényszerű szünet után szállíthatja termékeit a megrendelőknek. Az új gépek átadása azonban nem lesz problémamentes , hiánycikk lett ugyanis a hajtómű.
Makro / Külgazdaság 250 orosz dezinformációt terjesztő weboldalt azonosítottak New York-ban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 9. 10:07
A NewsGuard, egy New York-i székhelyű, az online félretájékoztatást tanulmányozó és nyomon követő cég 250 olyan weboldalt azonosított, amelyek aktívan terjesztik a háborúról szóló orosz dezinformációkat. Az elmúlt hónapokban több tucat új oldallal bővült a lista.
Makro / Külgazdaság Itt az első gyorsreakció: a kétszámjegyű infláció 2023-ban is velünk maradhat
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 9. 09:38
Ezt vetítik előre a Magyar Bankholding elemzői a KSH által ma közzétett 13,7 százalékos éves inflációs adat kapcsán.
Makro / Külgazdaság Sokkoló adatot közölt a KSH: 13,7 százalék lett az infláció júliusban!
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 9. 09:00
Az élelmiszerek ára 27 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az infláció gyorsulását jelzi, hogy a fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek. 
Makro / Külgazdaság Kína Tajvan invázióját készíti elő a hadgyakorlatokkal?
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 9. 08:47
Folytatódtak a Tajvan körüli kínai hadgyakorlatok kedden, a tajpeji külügyminiszter szerint Peking a sziget invázióját készíti elő a hadgyakorlatokkal.
Makro / Külgazdaság Káncz Csaba: Az orbáni átok utolérte Donald Trumpot is
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 9. 08:26
Geopolitikai jegyzetírónk arról ír posztjában, hogy a volt amerikai elnököt is elérte az orbáni átok.
Friss
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG