Megállapodásra jutottak az uniós tagállamok az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországra kivetett uniós szankciók hatodik csomagjáról. Ezen belül sikerült megegyezni annak legvitatottabb és legfontosabb pontjáról, a kőolajembargóról – tehát az orosz kőolaj és kőolajtermékek uniós behozatali tilalmának részleteiről.
Magyarország szempontjából a legfontosabb fejlemény, hogy az embargó – legalábbis egyelőre – csak a tengeri úton (tankereken) szállított kőolajra vonatkozik, a vezetéken szállítottra nem.
Tehát hazánk (valamint Csehország és Szlovákia) továbbra is kaphat orosz kőolajat a Barátság-vezetéken keresztül.
Emellett a jelek szerint sikerült megoldást találni Orbán Viktor kormányfő azon kikötésére is, miszerint ha a csővezetéken (amely Ukrajnát is érinti) érkező olajjal „történik valami” (tehát leáll a szállítás), akkor legyen jogunk ezt tengeri úton eljuttatni Magyarországra.
A tagállami vezetők zárónyilatkozatába ugyanis bekerült: ha az ellátás hirtelen megszakad, vészhelyzeti intézkedéseket léptetnek életbe az ellátásbiztonság garantálása érdekében.
Bár a mentesség minden vezetékre vonatkozik, Németország és Lengyelország már jelezte, hogy év végéig teljesen leállítják az orosz kőolaj-szállításokat – azaz kvázi leválnak a Barátság-vezeték északi ágáról.
Ki mit ért el?
Az EU azért vet ki embargót az oroszországi kőolajra és kőolajtermékekre, hogy megfossza Oroszországot egy fontos bevételi forrásától, és megnehezítse a háború finanszírozását.
Az eredeti terv az volt, hogy Brüsszel teljes egészében kitiltja az EU-ból az orosz olajat (és erre már most pontos menetrendet fogad el), ez azonban – főleg Magyarország ellenkezése miatt – egyelőre nem sikerült.
Igaz, az embargó még így is jelentősnek mondható: az EU-ba irányuló orosz olajszállítások mintegy 70 százaléka leáll, év végére pedig 90 százalékra fog növekedni ez az arány az uniós vezetők szerint.
Ezzel együtt a vétóval fenyegető magyar kormány is elérte célját:
Magyarország – legalábbis egyelőre – felmentést kapott az embargó alól, azaz ugyanúgy vásárolhat orosz olajat, ahogy eddig.
Bár korábban Magyarország mellett Szlovákia, Bulgária és Csehország is jelezte fenntartásait az embargóval kapcsolatban, a leghangosabban az Orbán-kormány tiltakozott. Ráadásul míg az említett három ország 2-3 éves átmeneti idővel is megelégedett volna, Magyarország a jelek szerint hosszabb távon is ragaszkodik az orosz kőolajimporthoz – és egyelőre nem is kell lemondania róla. (Laptársunk, az mfor.hu energiapiaci elemzését a mostani megállapodásról itt olvashatják.)
Győzelem túszejtéssel
Nemzetközi értékelések szerint a magyar kormányfő győzött:
Miközben az EU vezetői Oroszország ukrajnai háborúja ellen harcolnak, megadták magukat Orbán Viktornak – engedtek a követeléseinek, és csaknem teljes felmentést adtak Budapestnek az orosz olajra kivetett embargó alól
- összegezte a Politico a dealt. Ez kellett ahhoz, hogy győzelmet hirdethessenek hétfő éjjel, és megmeneküljenek az embargó bukásának szégyenétől.
A brüsszeli lap hozzáteszi: a magyar kormányfőnek sikerült elérnie, amit akart, és Magyarország érdekeit elébe helyezte Vlagyimir Putyin „megakasztását” célzó kísérleteknek.
Ha az egész ügyet nézzük, akkor igen, (Orbán Viktor) sokat ért el – és mindenkit túszul ejtett
– mondta egy uniós diplomata.
Nem csoda tehát, hogy Orbán Viktor is sikerként ünnepelte a megállapodást.
A rezsicsökkentést megvédtük! A magyar családok ma este nyugodtan aludhatnak
– írta Facebook oldalán.
A magyar kormány azzal érvelt, hogy az orosz kőolaj hiányában összeomlana a magyar gazdaság, és az egekbe szöknének az árak. Szijjártó Péter szerint az olajfinomítók átállítása nem orosz eredetű kőolaj feldolgozására önmagában 550 millió euróba kerülne.
A most politikai szinten elfogadott intézkedéseket még át kell ültetni jogi nyelvre, majd hivatalosan is el kell fogadnia az Európai Tanácsnak – erre még ezen a héten sor kerülhet.
Még nincs vége
A hétfői győzelem azonban nem jelenti azt, hogy az Orbán-kormány hátradőlhet. Az uniós vezetők ugyanis jelezték, hogy „a lehető leghamarabb” felül fogják vizsgálni a vezetékes szállításra vonatkozó mentességet, Mark Rutte holland kormányfő szerint pedig már a következő, június végi EU-csúcson elő vehetik a témát.
Tehát további csatározásokra kell felkészülni Budapest és Brüsszel között – a magyar kormányfő ebben már komoly rutint szerzett az elmúlt 12 évben.
A közelmúltban lapcsoportunk rendezvénye, a Klasszis Klub vendége volt Holoda Attila energiapiaci szakértő, akit az olajembargóról is kérdeztünk. Interjúnkat itt tekinthetik meg:
CENTCOM: Az Egyesült Államok katonai erőt biztosít a Hormuzi-szoros közlekedésének fenntartásához. 
