Decemberben Vlagyimir Putyin véget vetett minden találgatásnak azzal, hogy bejelentette, elindul ötödik ciklusára Oroszország elnöki posztjára. Ezért a választások előtt Oroszország kozmetikai átalakuláson megy keresztül. Utcákat takarítanak, az épületeket friss festékréteggel látják el, a nyugdíjasok pedig megkapják a választásra buzdító támogatásukat, az ingyenes étkezést. A választás napján a diákokat és az állami alkalmazottakat a szavazóhelyiségekbe terelik, hogy elláthassák legfontosabb feladatukat: szavazzanak Putyin iránti hűségükről - írja kemény hangnemű cikkében a The Guardian-en Olga Chyzh, aki elnyomó rezsimeket kutat.

A szakértő azt jósolja, hogy Putyin alázatot színlel elsöprő győzelme után, amit valószínűleg történelmi nagyságú részvételnek minősítenek majd. Arra is rámutat, hogy mégis, bármennyire hamis is lesz a választás, rendkívül fontos, amivel Putyin nagyon is tisztában van. Gondoljunk csak arra, hogy milyen messzire száműzte legnagyobb politikai ellenfelét, Alekszej Navalnijt.

A tekintélyelvű választások többet jelentenek puszta színjátéknál: a diktátorok számára a hatalom megőrzésének kritikus eszközei. Ha hatékonyan vezetik le, a színlelt választások megszilárdítják az uralkodó tekintélyét. Ha azonban rosszul hajtják végre, egy egész rendszert veszélyeztethetnek.

Az abszolút hatalom leple alatt azonban ott rejlik egy igazság, amelyet minden zsarnok ismer: egyetlen uralkodó sem kormányoz egyedül. Minden vezetőnek csak addig van hatalma, amíg fenntartja a győztes koalíció támogatását – azokat a kulcsfontosságú döntéshozókat, akiknek megvan a hatalmuk megtartani vagy kiszorítani őket. A demokráciákban ez a koalíció a szavazók többségéből áll, de Putyin számára ez a belső köre – azok a barátok és bizalmasok, akik segítették őt hatalomra jutni, és akiket a kormány és az ipar vezető pozícióival fizetett meg.

A választások minden rezsim számára a leszámolás ideje - írja a kutatónő. De az autokratikus rendszerekben a leszámolás informális, és zárt ajtók mögött zajlik. A választások előtt az autokrata és belső körük felülvizsgálja az általuk kötött megállapodást. A vezetőnek erőt kell mutatnia annak bizonyítékaként, hogy folyamatosan képes garantálni a belső kör biztonságát és jólétét. Cserébe a belső kör bizonyítja folyamatos hűségét. 

A politikai kinevezettek leadják a szavazataikat; a gazdasági oligarchák beszállnak, hogy kifizessék a kampányt; a biztonsági apparátus készenlétben áll, hogy megakadályozza a nézeteltéréseket.

A közvélemény – a „szavazók”, akiktől azt várják, hogy gumibélyeggel megerősítsék a vezető uralmát – elhanyagolhatónak tűnhet, de valójában a rezsim stabilitásának szélkakasa. Azt tükrözik, hogy a rezsim "elnyomás és propaganda" keveréke hatékony-e, vagy újra kell-e kalibrálni.

Mindezzel együtt aggodalomra adhatnak okot azok a váratlan fejlemények, amelyek Putyin gyengeségei kitehetik őt belső körének, közvetlenül a kölcsönös ellenszolgáltatás újraértékelése előtt. Az olyan kínos helyzetek, mint például egy jelentős ukrajnai harctéri veszteség, az infláció megugrása vagy akár egy korrupciós botrány, meggyengíthetik Putyin elitjeinek pozícióját, épp amikor a legnagyobb szüksége van rájuk.

De hogy egyértelmű legyen, nincs olyan forgatókönyv, amelyben Putyin elveszítené a választást. A következő néhány hónap azonban meghatározza, mit tesz a választási bohózat végén. Ha minden jól megy neki, olyan erőssé válik, mint valaha, és készen fog állni a hazai elnyomás, mozgósítás és eszkaláció új fordulójára Ukrajnában. Ha a dolgok kevésbé mennek simán, Putyin túlságosan fárasztónak találhatja belső körének újjáépítését ahhoz, hogy aljasabb célokat követhessen - összegez Olga Chyzh.