Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megerősítette, hogy a kialakult éles helyzetre tekintettel a NATO a tegnapi ramsteini találkozón megvitatta Moldova védelmének megerősítését. De hogyan jutottunk idáig?

Baljós előjelek

2022. október 26-án az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma bejelentette, hogy a Kreml „tartós, rosszindulatú befolyásolási kampányokat” folytat Moldovában, és szisztematikusan korrumpálja a helyi politikusokat. Ennek eredményeként 12 céget és 9 magánszemélyt szankcionáltak. Valóban, sok szakértő rendkívül sebezhető célpontnak tartja Moldovát : Európa legszegényebb országa nem tagja a NATO-nak, Ukrajna Odessza régiójával határos, és a lakosság nagy része folyékonyan beszél oroszul.

Két nappal azután, hogy az USA bevezette a moldovai szankciócsomagot, a The Washington Post oknyomozó cikket közölt az orosz beavatkozásról a moldovai politikába. Az újság felfedte, hogy az orosz hírszerzés -  az FSzB  - most Ilon Shor üzletemberre és politikusra teszi tétjeit. Ő a „Shor” párt vezetője, a moldovai parlament képviselője, és gyanúsított egy moldovai bankokból származó 1 milliárd dollár pénzmosás ügyében. A nemzetközi körözési lista nem akadályozza meg Short abban, hogy - bár Izraelbe menekült -, Moldovában politizáljon: támogatói tiltakozó gyűléseket tartanak Maia Sandu politikája ellen.

A helyzet élesbe fordul

Az igazi politikai bomba a hétvégén robbant, amikor Alekszej Danilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára elmondta, hogy az Orosz Föderáció puccsot tervez Moldovában, amelynek részeként csecsen "mentőket" küldött Törökországba. Utána Kisinyovban köthetnek ki. Tudjuk a neveiket – tette hozzá.

A moldovai elnök aztán hétfői beszédében ukrán hírszerzési forrásokra hivatkozva figyelmeztetett: Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel sikerüljön meggátolni tervezett uniós csatlakozását. „A következő időszakra vonatkozó tervek között szerepel katonai kiképzéssel rendelkező, civil ruhás diverzánsok bevonása, akik erőszakos akciókat hajtanak végre, megtámadnak állami épületeket, sőt, erőszakos akciókkal túszokat ejtenek, mindezt az ellenzék tiltakozásának álcázva, azért, hogy kikényszerítsék a hatalomváltást Kisinyovban,” fogalmazott Maia Sandu. Az erőszakot valószínűleg Oroszországból, Fehéroroszországból, Szerbiából és Montenegróból származó "külföldi állampolgárok" szervezték meg.

A Nyugat reakciója

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azonnal reagált, leszögezve: „Határozottan kiállunk a moldovai kormány és a moldovai nép mellett. Nem láttunk független megerősítést, de ez minden bizonnyal egy oldal Putyin forgatókönyvéből.”

"Sandu ezen figyelmeztetését komolyan kell venni" - mondta egy EU-diplomata. „Az oroszok tökéletesen képesek ilyesmire – elvégre Montenegró miniszterelnökének meggyilkolását tervezték 2016-ban, hogy megakadályozzák az ország NATO-csatlakozását. Moldova pedig "szinte védtelen" - tette hozzá.

"Gyenge a biztonsági szolgálata, gyenge a katonasága, és ellepték az orosz katonák, így nem lenne olyan nehéz erőszakos tiltakozásokat szervezni ott" – emelte ki.

"A moldovai instabilitás ürügyet adna Oroszországnak, hogy mozgósítsa Dnyeszteren túli erőit, és segítsen két frontról támadást indítani Odessza ellen. Oroszország képes erőszakot szítani Boszniában, a Boszniai Szerb Köztársaságon keresztül, valamint Szerbia és Koszovó között" - mondta.

Súlyos helyzetben

A megélhetési válság sújtotta volt szovjet Moldovai Köztársaságban Natalia Gavriliţa Európa-párti kormányfő múlt pénteken nyújtotta be lemondását. Valóban, a kormányra hónapok óta nagy nyomás nehezedett az energia- és élelmiszerárak ugrásszerű emelkedése miatt.

Igor Dodon volt oroszbarát elnök kijelentette, hogy a vezetés túlterhelt, és Moldovát mély válságba sodorta. Az ellenzék képviselőjeként előrehozott parlamenti választások kiírását követelte.

Moldova bizarr semlegessége

Moldova alkotmányos semlegessége rendkívül furcsa: 1994-ben egyoldalúan deklarált, nemzetközileg el nem ismert, még kevésbé garantált. Az ország gyakorlatilag demilitarizált.

Kisinyovnak nincs se harcképes hadserege, se védelmi ipara. Eközben a Dnyeszteren túli orosz csapatok 1994 óta naponta megsértik Moldova semlegességét.

Nem véletlen, hogy az ország Nyugat-barát kormánya az elmúlt hónapokban megkezdte a kifarolást ebből a pozícióból. Moldovai külügyminiszter – Nicu Popescu – először vett részt a múlt decemberi bukaresti NATO-miniszteri találkozón. Kisinyov az októberben aláírt katonai támogatási megállapodás részeként szintén most kapta meg az első hármat - egy esetleges 19 darab -Piranha-3H páncélozott csapatszállítóból Németországból.

Oroszország többször is figyelmeztette Moldovát a Nyugattal való katonai együttműködésre, befolyása alá tartozónak tekintve a volt szovjet államot. Legutóbb két hete Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vádolta meg Sandu elnököt azzal, hogy egyesülésre törekszik Romániával. Azt is a Nyugat fejéhez vágta, hogy Moldovát Ukrajnához hasonlóan egy újabb "oroszellenes" bázissá akarják tenni.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)