• Korábbi három után újabb Szuhoj–34-es vadászbombázót lőtt le az ukrán légvédelem. Ezt Krímtől északkeletre lévő Melitopol városa környékén vadászták le Patriot légvédelmi rendszerrel.
• Az Avgyijivkától északra lévő Sztepove falunál újabb orosz támadást vertek vissza az ukránok.
• Ukrán hírszerzési információk szerint Bahmut környékén 80 ezer katonát vont össze az orosz hadsereg. Idevezényelték a legjobb technikai felszereltségű egységeiket is. Céljuk a 2023 tavaszán a várostól északra és délre felszabadított területek visszafoglalása, illetve további terjeszkedés a várostól nyugatra. A Bahmut környéki összecsapások során elfogott orosz katonák között korábbi Wagner-zsoldosok is vannak – állítják az ukránok. Ez azt jelezheti, hogy integrálták a volt magánmilícia egységeit az orosz hadseregbe. Nem véletlen, hogy ezen a hadszíntéren vetik be őket, ugyanis a 2022–2023-as harcokban megismerhették a környéket.
• Ukrán források szerint az Avgyijivka körüli harcokban egy a héthez az ukrán és az orosz elesett katonák száma. Ez hihetőnek hangzik annak tükrében, hogy az oroszok az elmúlt hetekben az emberek életét nem kímélve indították az öngyilkos támadásokat abban bízva, hogy az ukránok kifogynak a lőszerből, és visszavonulnak a kiszemelt területekről.
• Az orosz hadügyminisztérium 400 ezer szerződéses katonát akar besorozni 2024-ben – állítják orosz oknyomozó újságírók a kormányhoz közeli információforrásaikra hivatkozva. Ezt persze nem fogják nagy dobra verni. A sorozásokért az orosz föderáció régiói lesznek felelősek.

A külföldön élő 25 és 60 éves közötti ukrán férfiakat fel fogják szólítani arra, hogy jelentkezzenek a katonai hatóságoknál – idézte a BBC Rusztem Umerov védelmi minisztert. Bár „meghívásnak” nevezte ezt a gesztust, utalt arra, hogy aki nem tesz eleget a kérésnek, arra szankciók várnak. A minisztérium szóvivője szerint nincs sorozásról.

• A Kercsi híd nem fogja túlélni 2024-et, az ukránok jó eséllyel tönkre akarják tenni – mondta Ben Hodges amerikai nyugalmazott tábornok. Ez rettentően fel fogja bőszíteni Vlagyimir Putyint. Az orosz katonaság legsebezhetőbb pontja, hogy sosem volt felkészülve arra, hogy hosszú távon logisztikai támogatást adjon külföldön harcoló csapatoknak. Az orosz katonák tömegét éppen azzal lehet ellensúlyozni, hogy a nyugat megadja az eszközöket az ennek hátterében lévő logisztikai támogatás leromboláshoz.

• Európa nem biztonságos hely, amíg Oroszország képes és kész agresszív akciókra szomszédaival szemben – mondta Oliver Moody, a Times publicistája. Moody idézte egyik írásában azt a lengyel szakértői véleményt, miszerint a kelet-európai országoknak három évük van felkészülni egy orosz támadásra. Ezt arra alapozzák, hogy az orosz vezetés rendkívül gyorsan át tudta állítani az ország gazdaságát a katonaság kiszolgálására.
• A kelet-európai államok ugyan a NATO tagjai, de kérdés, hogy a katonai szövetség többi tagállama milyen gyorsan tudna a segítségükre sietni – folytatta a szakíró. Európa nyugati feléről ezer kilométereres távolságot kellene megtenni és biztosítani kellene ennek, és az ezt követő háború megvívásának a logisztikai feltételeit.
• Az ukrán hadsereg annyi eredményt képes elérni a hadszíntéren, amilyenhez a nyugati hatalmak megadják a fegyvereket – mondta Philip Breedlove amerikai katonai szakértő. Azért nem olyan hatékonyak az orosz agresszorral szemben, mint amilyen a NATO lenne, mert nem kapják meg a támogatást – például a legújabb precíziós hosszú távú tüzérségi eszközöket – ahhoz, hogy rákényszerítsék az akaratukat az ellenségükre. És amit kapnak, azt nem vethetik be oroszországi katonai felvonulási és logisztikai célpontok ellen, mert ettől eltiltják őket nyugati szövetségeseik.
• Az orosz hadsereg támadásaiban olyan sokan hallnak meg, hogy az emberek ipari lemészárlásának tekinthető, ami még egy újabb mozgósítás esetén sem lehet fenntartani – mondta Philip Ingram brit hírszerzési szakértő. Ettől persze még nagyon hosszú ideig megtarthatják a megszállt területeket. Nem lehet megjósolni, mikor érik el ezek az áldozatok az orosz társadalom tűrésküszöbét.
• Vlagyimir Putyin bizalmas diplomáciai csatornákon szeptember óta jelzi az amerikai kormánynak, hogy hajlana a tűzszüneti tárgyalásokra – írta a New York Times orosz és amerikai forrásokra hivatkozva. Az orosz államfő állítólag elégedett azzal a területrablással, amit országa hadserege eddig elért, bár ha sikeresek lennének a térdig érő sárban indított orosz ellentámadások a front keleti részén, akkor meggondolhatja magát. Az ISW amerikai katonai kutatóintézet szerint Putyin minden ilyen kísérletének célja az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás elapasztása.
• Az orosz hadsereg nem fog egyéves határt szabni a mozgósítás során besorozott katonák szolgálati idejére annak ellenére, hogy családtagjaik ezt kérték – mondta Borisz Visnyevszkij szentpétervári ellenzéki önkormányzati képviselő. Az érintettek nevében Szergej Sojgu hadügyminiszterhez fordult ezzel a javaslattal, ám a miniszter helyett a mozgósításáért felelős katonai vezető felelt, aki visszautasította a kérést.
• Öt orosz jelenleg és korábban a hadseregben szolgált katona különböző büntetéseket kapott, miután megvesztegettek egy tisztet, hogy elkerüljék második Ukrajnába vezénylésüket – írta a Kommerszant. Közülük egyedül Vlagyiszlav Koganov neve került nyilvánosságra, aki a vád szerint 750 ezer rubel  (hárommillió forint) csúszópénzzel akarta megúszni az újabb bevetést a fronton. Ezért két évre büntetőkolóniába küldte a bíróság.

Források: BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio