Mától három napon keresztül tárgyal Jeruzsálemben az amerikai (John Bolton), az orosz (Nikolaj Patrusev) és az izraeli (Meir Ben-Sabbat) nemzetbiztonsági tanácsadó, hogy megvitassák a Szíria háború utáni politikai rendjét. A találkozók azt a stratégiai üzenetet közvetítik Irán, Törökország és az arab államok felé, hogy Izrael részese a Közel-Kelet új rendjét lefektetni kívánó tengelyhatalmaknak. Izraelben komoly jelentőséget tulajdonítanak a hármas találkozónak, amelynek megrendezését Netanjahu miniszterelnök érdemének tartják és amely feszült regionális környezetben zajlik: egyrészt Washington és Teherán a háború küszöbére sodródott, másrészt Izrael évek óta a legnagyobb hadgyakorlatát hajtotta végre a múlt héten, egy Hezbollah-elleni hadjáratot szimulálva.
Mi lehet a kompromisszum?
Izraeli kormányforrások szerint Putyin már egy jó ideje megértette, hogy Izrael nélkül felettébb nehéz lenne a szír helyzetet stabilizálni. Előzetes remények szerint Washington és Tel-Aviv elismerhetné a szír rezsimet és az amerikaiak feloldhatnák a szankcióikat Damaszkusszal szemben. Cserébe Moszkvának nyomást kellene gyakorolnia el-Aszad szír elnökre és Teheránra, hogy az iráni csapatok vonuljanak ki Szíriából.
Nem világos, hogy ezek a remények életre kelhetnek-e, hiszen Lavrov orosz külügyminiszter egy éve az irániak kiszorítását Szíriából irreálisnak nevezte. A téma ettől függetlenül természetesen szabadon megvitatható, hiszen Moszkva nem tekinti Iránt stratégiai partnerének. Moszkva adott esetben kérheti cserébe az Oroszország elleni szankciók feloldását és az amerikai semlegességet Ukrajnában.
Iráni kikötő a Földközi-tenger partján
Bár a Kreml kritizálta az elmúlt időszakban az iráni- és Hezbollah célok elleni izraeli légitámadásokat Szíriában, a gyakorlatban nem sokat tett, hogy ezeket megakadályozza.
|
| Káncz Csaba |
Sőt, a jelek szerint Izrael előzetesen értesíti az orosz csapatokat Szíriában a támadások előtt és gondoskodik róla, hogy az orosz személyzetben és infrastruktúrában ne essen kár - cserébe Moszkva nem akadályozza meg ezen bombázásokat.
Az mind Moszkvát, mind Tel-Avivot zavarja már, hogy Teherán megszerezte első kikötőjét Szíriában a Földközi-tenger partján és a jelek szerint azt katonai célokra is fel akarja használni.
A mai tárgyalásokon az oroszok nyeregben érezhetik magukat, hiszen – ellentétben Washingtonnal – Moszkva komoly bizalmi tőkével rendelkezik a Közel-Keleten, sőt az elmúlt időszakban a régió diplomáciájának középpontjába került. Egyidőben bírja a bizalmát olyan veszekedő feleknek, mint Irán és Izrael, Törökország és a kurdok, valamint Szaúd-Arábia és Katar.
De Putyint a kompromisszum felé nyomhatja az orosz gazdaság stagnálása és saját közvéleményének a nyomása. Míg 2017 nyarán a megkérdezett oroszok 49 százaléka szállt síkra a katonai kampány befejezéséért Szíriában, addig ez az arány idén tavaszal már 55 százalékra emelkedett.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el)
Ez már a hatodik. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
