Mától három napon keresztül tárgyal Jeruzsálemben az amerikai (John Bolton), az orosz (Nikolaj Patrusev) és az izraeli (Meir Ben-Sabbat) nemzetbiztonsági tanácsadó, hogy megvitassák a Szíria háború utáni politikai rendjét. A találkozók azt a stratégiai üzenetet közvetítik Irán, Törökország és az arab államok felé, hogy Izrael részese a Közel-Kelet új rendjét lefektetni kívánó tengelyhatalmaknak. Izraelben komoly jelentőséget tulajdonítanak a hármas találkozónak, amelynek megrendezését Netanjahu miniszterelnök érdemének tartják és amely feszült regionális környezetben zajlik: egyrészt Washington és Teherán a háború küszöbére sodródott, másrészt Izrael évek óta a legnagyobb hadgyakorlatát hajtotta végre a múlt héten, egy Hezbollah-elleni hadjáratot szimulálva.
Mi lehet a kompromisszum?
Izraeli kormányforrások szerint Putyin már egy jó ideje megértette, hogy Izrael nélkül felettébb nehéz lenne a szír helyzetet stabilizálni. Előzetes remények szerint Washington és Tel-Aviv elismerhetné a szír rezsimet és az amerikaiak feloldhatnák a szankcióikat Damaszkusszal szemben. Cserébe Moszkvának nyomást kellene gyakorolnia el-Aszad szír elnökre és Teheránra, hogy az iráni csapatok vonuljanak ki Szíriából.
Nem világos, hogy ezek a remények életre kelhetnek-e, hiszen Lavrov orosz külügyminiszter egy éve az irániak kiszorítását Szíriából irreálisnak nevezte. A téma ettől függetlenül természetesen szabadon megvitatható, hiszen Moszkva nem tekinti Iránt stratégiai partnerének. Moszkva adott esetben kérheti cserébe az Oroszország elleni szankciók feloldását és az amerikai semlegességet Ukrajnában.
Iráni kikötő a Földközi-tenger partján
Bár a Kreml kritizálta az elmúlt időszakban az iráni- és Hezbollah célok elleni izraeli légitámadásokat Szíriában, a gyakorlatban nem sokat tett, hogy ezeket megakadályozza.
|
| Káncz Csaba |
Sőt, a jelek szerint Izrael előzetesen értesíti az orosz csapatokat Szíriában a támadások előtt és gondoskodik róla, hogy az orosz személyzetben és infrastruktúrában ne essen kár - cserébe Moszkva nem akadályozza meg ezen bombázásokat.
Az mind Moszkvát, mind Tel-Avivot zavarja már, hogy Teherán megszerezte első kikötőjét Szíriában a Földközi-tenger partján és a jelek szerint azt katonai célokra is fel akarja használni.
A mai tárgyalásokon az oroszok nyeregben érezhetik magukat, hiszen – ellentétben Washingtonnal – Moszkva komoly bizalmi tőkével rendelkezik a Közel-Keleten, sőt az elmúlt időszakban a régió diplomáciájának középpontjába került. Egyidőben bírja a bizalmát olyan veszekedő feleknek, mint Irán és Izrael, Törökország és a kurdok, valamint Szaúd-Arábia és Katar.
De Putyint a kompromisszum felé nyomhatja az orosz gazdaság stagnálása és saját közvéleményének a nyomása. Míg 2017 nyarán a megkérdezett oroszok 49 százaléka szállt síkra a katonai kampány befejezéséért Szíriában, addig ez az arány idén tavaszal már 55 százalékra emelkedett.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el)
Szerdán este ritka és lenyűgöző égi jelenségnek, egy kora esti részleges napfogyatkozásnak lehetünk szemtanúi Magyarország területéről. 
