Mik a legfontosabb aktualitások az ESG és a fenntarthatóság terén?
Mit hoz az EU Omnibus csomagja?
Merre tart a szabályozás? Mik az MNB ajánlásai, elvárásai?
Hogyan birkóznak meg az ESG jelentette kihívásokkal a vállalatok a gyakorlatban?
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
Terrorral és ajándékokkal is igyekeznek rávenni a megszállt területek lakóit az oroszok, hogy "jól" ikszeljenek a "népszavazásokon". Háborús hírösszefoglaló.
Megkezdődött az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló „népszavazások” előkészítése a négy részben orosz megszállás alatt álló ukrán megyében: Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában. Az Ukrajna területének 15 százalékát jelentő megyékben mától jövő keddig tervezik lebonyolítani a voksolásokat, amelyek eredményét sem Ukrajna, sem feltehetően Oroszországon kívül más állam vagy nemzetközi szervezet sem fogja elismerni.
Ukrán források szerint a megszálló orosz hatóságok fokozódó nyomást helyeznek a „népszavazásokra” kijelölt területek lakosságára. Herszonban megerősítették az általuk alakított rendészeti szerveket, akiknek tagjai átvizsgálják a házakat, és pszichológiai nyomást gyakorolnak a helyi lakosokra. Herszon megye településein a megszálló hatóságok képviselői a humanitárius segélyek elosztásának ürügyén igyekeznek megszerezni a helyi lakosok személyes adatait. Folytatódik a választási bizottságok megalakítása is.
A luhanszki régióban található Sztarobelszk városában a szakadárok hatóságai megtiltották a helyi lakosoknak, hogy szeptember 23-27. között elhagyják a várost. A rendelkezésre álló információk szerint az oroszok fegyveres csoportokat hoznak létre, hogy azok végigjárják a házakat, és rákényszerítsék az embereket, hogy vegyenek részt a "népszavazáson".
Az ukrán vezérkar szerint Zaporizzsja megye megszállt területén a helyi lakosoknak pénzjutalmat és ajándék háztartási gépeket ígérnek a személyes adatok megadásáért és az orosz állampolgárság felvételéért.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította fel az oroszokat, hogy álljanak ellen a Putyin által elrendelt részleges mozgósításnak. „55 ezer orosz halt meg a háború hat hónapja alatt… Többet akartok? Nem? Akkor tüntessetek, harcoljatok, meneküljetek vagy adjátok meg magatokat” az ukrán haderőnek – üzente Zelenszkij.
Eközben Oroszországban tovább tartanak a tiltakozások a mozgósítás ellen, a brutális rendőri erőszakkal szétvert tüntetéseken már legalább 1500 embert tartóztattak le. Az orosz határokon pedig továbbra is tömegek igyekeznek elmenekülni a behívók elől, bár a Kreml „túlzottnak” nevezte az erről szóló híradásokat. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nem tagadta viszont azokat az értesüléseket, hogy a mozgósítás elleni tüntetéseken letartóztatottak egy részének az őrizetben „kézbesítették” a behívóját. Peszkov szerint „ez nem törvényellenes” gyakorlat.
A CNN hírszerzési értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy Putyin orosz elnök közvetlenül ad parancsokat a harctéren szolgáló tábornokainak, és ez jelentősen befolyásolja az orosz csapatok teljesítményét az ukrán frontokon.
Ukrán tájékoztatás szerint tovább folytatódtak az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz csapások, illetve a légi- és rakétacsapások „veszélye továbbra is Ukrajna egész területére kiterjed”.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az elmúlt évek kudarcos európai uniós gazdaságpolitikájából azt a következtetést kellene levonni, hogy Brüsszelnek vissza kell adnia a tagállamoknak a gazdaságpolitika menedzselését – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Varsóban. A tárcavezető arról számolt be a kereskedelmi ügyekkel foglalkozó európai uniós miniszterek informális tanácsülését követően, hogy abban egyetértés volt a résztvevők között, hogy a közösség nagyon súlyos kihívások előtt áll gazdasági szempontból, és sokat veszített a versenyképességéből az utóbbi években, ennek okait és a lehetséges kiutat illetően azonban már eltérnek a vélemények.
A Kínával szemben bevezetett 10 százalékos amerikai büntetővám annak rendje és módja szerint életbe lépett, így az ázsiai ország is megtette a tőle telhetőt az USA megdorgálására.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke szeretne haladni a korral. Kijelentette, hogy országa fejlesztésének kulcsa a mesterséges intelligencia felhasználásában rejlik.
Az amerikai elnök nem várt sokat, beiktatása után két hét sem telt el, de máris komoly vámokat vetett ki Kanada, Mexikó és Kína esetében is. Hogy a sor teljes legyen hétfőn Donald Trump belengette azt is, hogy az európai országokra is kivet majd vámokat. Mindez Magyarország számára sok jóval nem kecsegtet.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) korábbi tartományi vezetője, Gerhard Dingler elismerte, hogy 2,4 millió eurós támogatást adott a német AfD választási kampányára.
Több politikus is lelkesen fogadta az amerikai elnök ötletét, hogy „Riviérát” csináljanak a Gázai övezetből, palesztinok nélkül, amerikai fennhatóság alatt. 
