Terrorral és ajándékokkal is igyekeznek rávenni a megszállt területek lakóit az oroszok, hogy "jól" ikszeljenek a "népszavazásokon". Háborús hírösszefoglaló.
Megkezdődött az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló „népszavazások” előkészítése a négy részben orosz megszállás alatt álló ukrán megyében: Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában. Az Ukrajna területének 15 százalékát jelentő megyékben mától jövő keddig tervezik lebonyolítani a voksolásokat, amelyek eredményét sem Ukrajna, sem feltehetően Oroszországon kívül más állam vagy nemzetközi szervezet sem fogja elismerni.
Ukrán források szerint a megszálló orosz hatóságok fokozódó nyomást helyeznek a „népszavazásokra” kijelölt területek lakosságára. Herszonban megerősítették az általuk alakított rendészeti szerveket, akiknek tagjai átvizsgálják a házakat, és pszichológiai nyomást gyakorolnak a helyi lakosokra. Herszon megye településein a megszálló hatóságok képviselői a humanitárius segélyek elosztásának ürügyén igyekeznek megszerezni a helyi lakosok személyes adatait. Folytatódik a választási bizottságok megalakítása is.
A luhanszki régióban található Sztarobelszk városában a szakadárok hatóságai megtiltották a helyi lakosoknak, hogy szeptember 23-27. között elhagyják a várost. A rendelkezésre álló információk szerint az oroszok fegyveres csoportokat hoznak létre, hogy azok végigjárják a házakat, és rákényszerítsék az embereket, hogy vegyenek részt a "népszavazáson".
Az ukrán vezérkar szerint Zaporizzsja megye megszállt területén a helyi lakosoknak pénzjutalmat és ajándék háztartási gépeket ígérnek a személyes adatok megadásáért és az orosz állampolgárság felvételéért.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította fel az oroszokat, hogy álljanak ellen a Putyin által elrendelt részleges mozgósításnak. „55 ezer orosz halt meg a háború hat hónapja alatt… Többet akartok? Nem? Akkor tüntessetek, harcoljatok, meneküljetek vagy adjátok meg magatokat” az ukrán haderőnek – üzente Zelenszkij.
Eközben Oroszországban tovább tartanak a tiltakozások a mozgósítás ellen, a brutális rendőri erőszakkal szétvert tüntetéseken már legalább 1500 embert tartóztattak le. Az orosz határokon pedig továbbra is tömegek igyekeznek elmenekülni a behívók elől, bár a Kreml „túlzottnak” nevezte az erről szóló híradásokat. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nem tagadta viszont azokat az értesüléseket, hogy a mozgósítás elleni tüntetéseken letartóztatottak egy részének az őrizetben „kézbesítették” a behívóját. Peszkov szerint „ez nem törvényellenes” gyakorlat.
A CNN hírszerzési értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy Putyin orosz elnök közvetlenül ad parancsokat a harctéren szolgáló tábornokainak, és ez jelentősen befolyásolja az orosz csapatok teljesítményét az ukrán frontokon.
Ukrán tájékoztatás szerint tovább folytatódtak az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz csapások, illetve a légi- és rakétacsapások „veszélye továbbra is Ukrajna egész területére kiterjed”.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Komoly nézeteltérések alakultak ki az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetéséről a brüsszeli csúcstalálkozón. Több tagállam elégedetlen a jelenlegi javaslattal, és egyre bizonytalanabb, hogy sikerül-e az év végéig megállapodásra jutni. Rob Jetten holland miniszterelnök szerint fontosabb a megfelelő feltételek kialakítása, mint a tárgyalások gyors lezárása.
Szeptemberben 3,8 százalékra emelkedett az éves infláció az Európai Unióban és az euróövezetben is, az augusztusi 3,2 százalék után. Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint a tagállamok többségében gyorsult a drágulás, Magyarország ugyanakkor továbbra is a legalacsonyabb inflációjú országok közé tartozik.
Az Európai Unió hétéves költségvetéséről, Orbán Viktor és a Fidesz európai szerepéről, valamint Fürcht Pál és az aranykonvoj ügyéről is szó volt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol kollégánk, Dobos Zoltán volt az egyik meghívott vendég.
Heves vita alakult ki az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozóján az autózásra és az épületek fűtésére kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszer miatt. Magyarország több más tagállammal együtt legalább két évvel elhalasztaná az új szabályozás bevezetését, ezt azonban az országok többsége elutasította.
Augusztusban 740 600 forint volt a bruttó, míg 519 900 forint a nettó átlagkereset Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó bérek 8,4, a nettó keresetek pedig 10 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az inflációt is figyelembe véve a reálkeresetek 8,6 százalékkal nőttek.
Akár 2032-ben csatlakozhat Magyarország az euróövezethez az Eurasia Group londoni elemzői szerint. A közös valuta bevezetéséig azonban jelentős költségvetési kihívásokkal kell szembenéznie az országnak: az idei hiány megközelítheti a GDP 8 százalékát, miközben az államadósság is tovább emelkedhet.
Az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása került a csütörtöki brüsszeli uniós csúcstalálkozó középpontjába. A tagállamok vezetői gyors intézkedéseket sürgetnek, amelyek enyhíthetik a vállalkozások és a háztartások terheit, miközben az Európai Unió gazdasági pozícióját is erősítenék a nemzetközi versenyben.
Bár szeptemberben a hazai infláció ugyanúgy nőtt, mint csaknem valamennyi európai országban, az éves szintű pénzromlásunk továbbra is az egyik legalacsonyabb az öreg kontinensen és azon belül is az Európai Unióban – a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körkép előrejelzése szerint ezt teheti közzé ma délelőtt az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a társadalmi egyeztetés keretében hivatalosan is benyújtotta a Pénzügyminisztériumnak a kata és a vagyonadó tervezetéhez kapcsolódó módosító javaslatait, miután azokat az MKIK elnöksége megtárgyalta és elfogadta. A kamara a kisadózók többletbefizetéseihez magasabb társadalombiztosítási jogosultságot, az alacsony bevételű önfoglalkoztatóknak célzott adózási lehetőséget javasol. A működő vállalkozói vagyon számára adómentességet szorgalmaz, ennek hiányában adóbeszámítást kezdeményez.
Az alacsony árrést kifogásolják. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
