Terrorral és ajándékokkal is igyekeznek rávenni a megszállt területek lakóit az oroszok, hogy "jól" ikszeljenek a "népszavazásokon". Háborús hírösszefoglaló.
Megkezdődött az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló „népszavazások” előkészítése a négy részben orosz megszállás alatt álló ukrán megyében: Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában. Az Ukrajna területének 15 százalékát jelentő megyékben mától jövő keddig tervezik lebonyolítani a voksolásokat, amelyek eredményét sem Ukrajna, sem feltehetően Oroszországon kívül más állam vagy nemzetközi szervezet sem fogja elismerni.
Ukrán források szerint a megszálló orosz hatóságok fokozódó nyomást helyeznek a „népszavazásokra” kijelölt területek lakosságára. Herszonban megerősítették az általuk alakított rendészeti szerveket, akiknek tagjai átvizsgálják a házakat, és pszichológiai nyomást gyakorolnak a helyi lakosokra. Herszon megye településein a megszálló hatóságok képviselői a humanitárius segélyek elosztásának ürügyén igyekeznek megszerezni a helyi lakosok személyes adatait. Folytatódik a választási bizottságok megalakítása is.
A luhanszki régióban található Sztarobelszk városában a szakadárok hatóságai megtiltották a helyi lakosoknak, hogy szeptember 23-27. között elhagyják a várost. A rendelkezésre álló információk szerint az oroszok fegyveres csoportokat hoznak létre, hogy azok végigjárják a házakat, és rákényszerítsék az embereket, hogy vegyenek részt a "népszavazáson".
Az ukrán vezérkar szerint Zaporizzsja megye megszállt területén a helyi lakosoknak pénzjutalmat és ajándék háztartási gépeket ígérnek a személyes adatok megadásáért és az orosz állampolgárság felvételéért.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólította fel az oroszokat, hogy álljanak ellen a Putyin által elrendelt részleges mozgósításnak. „55 ezer orosz halt meg a háború hat hónapja alatt… Többet akartok? Nem? Akkor tüntessetek, harcoljatok, meneküljetek vagy adjátok meg magatokat” az ukrán haderőnek – üzente Zelenszkij.
Eközben Oroszországban tovább tartanak a tiltakozások a mozgósítás ellen, a brutális rendőri erőszakkal szétvert tüntetéseken már legalább 1500 embert tartóztattak le. Az orosz határokon pedig továbbra is tömegek igyekeznek elmenekülni a behívók elől, bár a Kreml „túlzottnak” nevezte az erről szóló híradásokat. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő nem tagadta viszont azokat az értesüléseket, hogy a mozgósítás elleni tüntetéseken letartóztatottak egy részének az őrizetben „kézbesítették” a behívóját. Peszkov szerint „ez nem törvényellenes” gyakorlat.
A CNN hírszerzési értesülésekre hivatkozva arról számolt be, hogy Putyin orosz elnök közvetlenül ad parancsokat a harctéren szolgáló tábornokainak, és ez jelentősen befolyásolja az orosz csapatok teljesítményét az ukrán frontokon.
Ukrán tájékoztatás szerint tovább folytatódtak az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz csapások, illetve a légi- és rakétacsapások „veszélye továbbra is Ukrajna egész területére kiterjed”.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Varga Mihály két fő okkal indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának júliusi, 25 bázispontos kamatcsökkentését, amivel az irányadó ráta több mint 4 éves mélypontra, 5,75 százalékra süllyedt. A döntés egyhangú volt, a közel-keleti háború kiéleződése ellenére sem volt olyan tanácstag, aki kamattartásra szavazott volna.
Ahogy azt Varga Mihály jegybankelnök az előző, június 23-i kamatdöntő ülésen is jelezte, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa júliusban is 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.
A költségvetési szabályok megsértése miatt már két éve van folyamatban túlzottdeficit-eljárás a magyar kormánnyal szemben, habár ennek a megszüntetése alapkövetelmény lenne az euró bevezetéséhez. A számok alapján egyelőre ez inkább csak vágyálomnak tűnik, de jó hír, hogy az Európai Bizottság inkább a tendenciára kíváncsi.
Ezt találgatja a piac a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülése előtt. A tippversenybe főszerkesztőnk, Csabai Károly is beszállt, aki a Trend FM hétfő délelőtti adásában nemcsak a biztosra vett monetáris lazításról mondta el a véleményét, hanem arról is, hogy az év végéig hogyan alakulhat a jegybanki alapkamat.
Az év eleje óta a forint nyereséget halmozott fel, 5,9 százalékot az euró ellenében. 
