|
| Palmyra, Szíria |
Zseniális taktika
A teljesen összeomlani látszó szír diktátort, Aszadot tavaly ősszel segítették meg az oroszok nagyerejű légitámadásokkal és katonai szakértőkkel. Aszad serege libanoni és iraki segítséggel indult harcba, és először nehezen haladtak, de egy idő után a levegőből érkező áldás szétszórta ellenségeiket (majdnem minden ellenzéki erővel harcoltak), így komoly sikereket kezdtek elérni.
Közben sikerült összehozni egy tűzszünetet, amely az Iszlám Államra nem vonatkozik, és Genfben béketárgyalásokat kezdeni. Eközben jelentették be az oroszok a haderő-csökkentést. Zseniális taktika, a békésebb, de kellőképpen meggyengített csoportok a tárgyalóasztalnál ülnek, a harc csak az Iszlám Állam ellen folyik, és kis orosz segítséggel immár látványos eredményeket lehet elérni. Zseniális taktika: a Szovjetunió utáni Oroszország első érdemi külföldi beavatkozása egy olyan ellenség ellen, akit mindenki szeretne legyőzni, így Putyin valamilyen mértékben mindenkinek szívességet tesz. Úgy állítja vissza szuperhatalmiságát, hogy ezért nemigen érheti szó a ház elejét.
Mindenki másra hagyná
Persze ehhez kellett a többi nagyhatalom 4-5 éves távolmaradása. A helyzet adódott, valakinek lépni kellett, remek alkalom volt. Azóta Amerika is bekapcsolódott a légi műveletekbe az iraki hadsereg és a kurdok oldalán, így az északi és a keleti oldalon is megindult az Iszlám Állam zsugorodása. A stratégia jól láthatóan mindkét részről az, hogy saját katonák bevetése nélkül a valamennyire is használható helyi erőket támogassa.
Szíriában az oroszok erre Aszadot találták alkalmasnak, aki olyan fanatikusan ragaszkodik a hatalomhoz, hogy a legkisebb segítséggel is talpra áll, és küzd elveszett hatalmáért, mégpedig úgy tűnik, újra egész Szíriát akarná, szunnita arabokkal, kurdokkal, tokkal-vonóval. Ezt vélhetőleg nem fogja megkapni, ez már sok lenne a világ gyomrának, de harci kedve most jól jön, hisz ha ő nem harcol Szíria középső és nyugati területein, nem teszi senki.
Mi lesz a vége?
Az amerikaiak a síita iraki kormányhadsereget támogatják keleten, amely 2104-ben olyan csúnyán megfutamodott az IÁ elől, még az amerikaiaktól kapott teljes hadi felszerelést is hátrahagyták. Támogatják a kurdokat is, ha nem is eléggé, pedig ők sokkal jobban rászolgálnak erre: kevés támogatással, nagy elszántsággal szabadították fel területeik nagy részét úgy Irakban, mint Szíriában. Össze sem lehet hasonlítani őket az iraki erőkkel.
Keleten a következő nagy célpont Moszul városa, az iraki kurd sereg, a pesmergák is készülnek a bevételére, és a megnövelt amerikai támogatást élvező iraki hadsereg is gyűjti az erőt. Nyugaton Aszad már Rakkát, az Iszlám Állam eddigi fővárosát szemelte ki magának. A terrorista államot így majd szép lassan legyőzik, bár semmit nem tudni arról, mi lesz az ott élő szunnita arabokkal, hogy alakul ki a fenntartható béke, és ki szavatolja azt.
A látogatás a kapcsolatok újraindítását jelzi, gazdasági előnyökre fókuszálva. 
