Rácz András Oroszország-szakértő friss Facebook-posztjában járja körül a múlt héten a belgorodi régió felett - feltehetően lelőtt - orosz Il-76-os szállítógép ügyét. Az orosz források szerint a gépen kicserélésre kiválasztott ukrán hadifoglyok utaztak, azonban Rácz András szerint ez nem valószínű.
Azt, hogy a gép pusztulását nehéz légvédelmi rakéta okozta, elég egyértelmű. Van olyan felvétel, amin nemcsak a lezuhanás látszik, hanem a felvétel végén az égen az a füstfelhő is, amit a légvédelmi rakéta becsapódásakor a robbanás okozott (1. forrás, 0:20-nál), és számos felvételen látszanak repesznyomok a gép roncsain (lásd pl. 2. forrás). A lelövés elég messze történt a határtól ahhoz, hogy csak nagy hatótávolságú rendszer jöhet szóba (Sz.-300, Patriot, ilyesmik).
Emellett a gép lezuhanása utáni első hírekben az ukrán parancsnokság is eldicsekedett a lelövéssel, noha ezeket a cikkeket később átírták, amint felröppent az információ, hogy esetleg lehettek hadifoglyok a fedélzeten.
- kezdi érvelését Rácz András, majd azzal folytatja, hogy a történtek orosz verziójával a legnagyobb gond, hogy "nincs elég holttest".
"Adja magát a kérdés: mit jelent az, hogy „elég holttest”? Nos, van egy elég hasonló eset tíz évvel ezelőtt: még a háború elején egy ukrán Il-76-ost lőttek le az oroszbarát szakadárok Luhanszknál 2014. június 14-én. A gépen ukrán ejtőernyősök utaztak; a személyzettel együtt 49-en haltak meg, túlélő nem volt, mert a lezuhanó gép – hasonlóan a mostani esethez – felrobbant. Az ott készült képekre nincs jobb szó, mint a mészárszék (kegyeleti okokból nem rakok be képet): holttestek és emberi maradványok mindenütt, és rengeteg barnás, megszáradt vérfolt mindenhol.
Hasonló képek keringtek a Malaysia Airlines MH17-es járatának szintén 2014-es lelövése után is. Ott több utas volt – summa 298-an haltak meg - , és nagyobb magasságból zuhant le a gép, jobban szétszóródva, de ezzel együtt is minden tele volt a földön emberi maradványokkal. Hiába robban fel a repülőgép, a hőhatás, bár intenzív, de nem tart elég hosszú ideig ahhoz, hogy elégesse a testeket. Megpörkölődnek, összeégnek ugyan, de ettől még megmaradnak."
Ehhez képest az Il-76-os roncsairól készült felvételeken alig néhány ember maradványai fedezhetők fel, Rácz becslései szerint 3-5 holttestet lehet összesen kivenni, de semmiképpen sem 74 ember maradványai (a gépen az oroszok szerint 65 hadifogoly, három őr és kilenc főnyi személyzet utazott).
Advice: Don't get drawn into endlessly promoting Russia's propaganda statements about the downing of the Russian Il-76 military transport plane. Don't replay Putin's endless #MH17 propaganda outpouring.
— Glasnost Gone (@GlasnostGone) January 26, 2024
All anyone needs to knows is - Russia still hasn't provided one scrap of… pic.twitter.com/o4ZORzFrQK
Nem állja meg szerinte az a magyarázat sem a helyét, hogy a holttesteket összeszedték volna még a fotók készítése előtt, hiszen sok képen és videón igenis látszanak holttestek, csak nem elég. Az orosz narratívát gyengíti Rácz szerint aza tény is, hogy a roncsokhoz nem engednek oda nemzetközi szakértőket sem.
"Nekem pillanatnyilag nincs más magyarázatom, mint hogy azért nem mutogatják a halott ukrán foglyokat, mert ilyenek nincsenek"
- jut el a következtetésig a szakértő, aki ezután még egy lépéssel tovább megy.
"Azt a kezdeti bizonytalanság és mellébeszélés után Ukrajna is elismerte, hogy az orosz által nyilvánosságra hozott 65 fős listán szereplő foglyok tényleg szerepeltek a január 24-re tervezett hadifogoly-csere során kicserélendők között (tehát nem igaz az a kezdeti ukrán narratíva, hogy hibás lett volna a lista), lásd a 9. forrást. A fogolycsere a lelövés után természetesen meghiúsult.
Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy ha ez a 65 fogoly mégsem volt a gépen, noha részei voltak a tervezett fogolycserének, akkor vajon most, hogy Oroszország tulajdonképpen hivatalosan bejelentette a halálukat (azt állítva, de nem bizonyítva, hogy a gépen voltak), mi lesz majd velük.
Itt csak rossz és még rosszabb verziók vannak sajnos."
Végezetül kijelenti Rácz András, hogy az orosz információs művelet célja egyrészt az ukrán légvédelem lejáratása, másrészt annak a ténynek az átkeretezése az orosz közönség számára, hogy rövid időn belül már a harmadik nagy orosz repülőgépet találja el az ukrán légvédelem orosz terület felett.
A távmunka miatt új találmány jöhet a háztartásokba. 
