| A "rabszolgatörvény" ellen demonstrálók az MTVA Kunigunda utcai székházánál 2018. december 17-én. (MTI/Mohai Balázs) |
Múlt szerda óta zajlanak a tüntetések az országban az aznap elfogadott rabszolgatörvény miatt. A legnagyobb megmozdulásokat Budapest hozta, de számos vidéki városban is tömegek jöttek össze tiltakozni a Fidesz-KDNP kormány intézkedése miatt. A helyzet annyira felforrósodott, hogy mostanra - a CEU külföldre kényerítése után röviddel - ismét a legnagyobb külföldi lapok foglalkoznak a magyarországi helyzettel, ráadásul a többségük kiemelt helyen.
Az eseményekről beszámoló külföldi lapok nem a hivatalos nevén - Munka törvénykönyve -, hanem az ellenzék által emlegetett "rabszolgatörvény" megfogalmazást használják. A vasárnapi események kapcsán 15 ezres tüntetésről írnak, és a törvény munkavállalóra nézve hátrányos intézkedéseit emelik ki. A nemzetközi médiában tehát a kritikus vélemények vannak előtérben, és nem nagyon jelenik meg a kormány narratívája, mely szerint a dolgozók szabadságát nem korlátozzák ezek az intézkedések. Érdemes megemlíteni, hogy a kormánnyal szemben az utóbbi időben nem feltétlen baráti angolszász lapok mellett a lengyel sajtóban is téma volt a törvény miatt indult tiltakozási hullám. Noha a politikai vezetés felső szintjén a lengyel és a magyar kormány erős szövetségesnek számít, érdemes megjegyezni, hogy a sajtó ennek ellenére kritikusan megnyilvánulást is megenged egy baráti országról.
Hírünk a nagyvilágban:
A fenti lapok alap esetben csak választásokkor foglalkoznak ennyire kiemelt helyen Magyarországgal, de az utóbbi időben egyre gyakrabban irányul ránk megkülönböztetett figyelem. Hétfő reggel biztonsági őrök kidobták az MTVA székházából a vasárnap esti demonstráció után ott éjszakázó ellenzéki képviselőket, akik ötpontos petíciójukat szerették volna beolvasni a Híradóban. Az esetről Szél Bernadett független képviselő végig élőben közvetített a Facebookon. Várhatóan ez a fejlemény is nagy figyelmet kap majd a külföldi lapokban.
Két év csökkenése után várhatóan újra nőni fog az online kereskedelem értéke Európában, ám ez jelentős részben a kínai filléres platformok megjelenésének köszönhető. 
