Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap washingtoni tárgyalásain kijelentette: elkötelezettek vagyunk az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) iránt. A mi számításaink szerint, ha egy kellően ambiciózus partnerségi megállapodás jön létre, akkor az 15-20 százalékkal tudná növelni a magyar exportot, 20-30 ezer új munkahelyet jelentene Magyarországon és a magyar GDP-t éves szinten 0,2-0,3 százalékkal meg tudná növelni.
Nos, egy tavaly nyáron megjelent Bertelsmann Alapítvány által készített tanulmány is hasonló következtetésekre jut és Magyarország esetében 23 ezer új munkahelyet és egyenesen 4,4 százalék egy főre jutó GDP növekedést vizionál. Ez nagyszerűen hangzik az első látásra, de hogy állnak most ezek a tárgyalások?
Titkos tárgyalások
Mivel az európai társadalmak és a tagállami kormányok eddig egyszerűen ki voltak hagyva a tárgyalásokból azok titkos jellege miatt, és a TTIP ellen már számos demonstráció zajlott le az európai fővárosokban, a kérdés igenncsak jogosnak tűnik.
Az EU tagállamok, a politikai pártok és civil szervezetek hónapok óta tartó nyomásának eredményeképpen csak pár napja, október 8-án az esti órákban született meg a döntés az EU Bizottság 18 oldalas tárgyalási mandátuma titkosságának a feloldása mellett.
Lehetetlen küldetés
A tárgyalások feszültségét egyébként jól mutatja az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának elnökének, Jean Arthuis múlt heti szavai, aki szerint lehetetlen a küldetés, hiszen „két egyenlőtlen hatalom tárgyal egymással – egy egységes és egy balkanizált”.
Szükséges kiemelni, hogy az Obama adminisztráció a TTIP mellett párhuzamosan egy másik szabadkereskedelmi egyezményen is dolgozik. A TransPacificPartnership (TPP) a TTIP hasonmása, csak éppen a csendes-óceáni régiót foglalja magában. Az eddig kikerült dokumentumok nagyon sok területet lefednek, a TTIP szempontjából talán a legérdekesebbek a szerzői jogokat rendezni kívánók, a környezetvédelmi előírások és a „testhezállóbb bíróságok” kérdése.
Kemény elvárások, problémás pontok
A szakértők attól tartanak az eddig kiszivárgott dokumentumok alapján, hogy az USA rákényszeríti a csatlakozó országokat, hogy lazítsanak környezetvédelmi és a dolgozói jogokat érintő szabályozásukon. Ezek az EU-ban mind jóval szigorúbbak, mint Amerikában. Nyilvánvaló, ha az USA így jár el a TPP-nél, akkor hasonló megállapodást kíván kötni az EU-val is.
Az egyik legprobelmatikusabb pont a bíróságok (investor-trade dispute settlement – ISDS) kérdése. A készülődő TPP szerint amennyiben egy vállalat úgy érzi, hogy egy adott ország szabályozása árt a bevételeinek, akkor könnyedén egy nemzetközi bíróság elé citálhatja azt - és ez nemcsak ágazati különadókra vonatkozhat, hanem bármilyen környezetvédelmi vagy egészségügyi szabályozásra is. Ezzel tulajdonképpen beleszólást nyernek a vállalatok az adott államok törvényhozásába.
Ez bizony kulcskérdés: az ENSZ adatai szerint az USA cégei több milliárd dollárral gazdagodtak az elmúlt 15 évben azáltal, hogy 130 peres eljárást indítottak kormányok ellen a TTIP-hoz hasonlatos szabadkereskedelmi egyezmények keretében.
Forrnak az indulatok
Az európai környezetvédők eközben attól tartanak, hogy a GMO termékek legálisan léphetnek be majd az EU területére. A Bizottság a maga részéről állítja, hogy a GMO-s, emberi- és állat-egészségügyi és jóléti, valamint környezetvédelmi jogszabályok nem képezik részét a tárgyalásoknak.
Az indulatok azonban forrnak és kemény érdekek feszülnek egymásnak. A készülő TTIP egy stratégiai lépés hazánk jövője szempontjából is. Amikor Magyarország legutóbb egy hasonló jellegű keretrendszerhez csatlakozott (EU), akkor népszavazással döntött róla.
Ha a TTIP elkészül, és azt az Európai Parlament jóváhagyja, akkor itthon is társadalmi vitára és népszavazásra kell bocsátani.
A közlönyben jelentek meg erről a határozatok. 
