Simor elmondta, hogy Magyarország magas adósságszinttel lépett be a válságba, az adósság "kinövését" pedig a régiótól elmaradó növekedés hátráltatta. Az emelkedő finanszírozási költségek és a szűkülő külső források alkalmazkodásra kényszerítették a gazdaságot, de ez sem eredményezte az adósságszintek érdemi javulását. A jegybankelnök leszögezte, hogy egy fenntartható adósságpálya kialakulásához elengedhetetlen a bizalom erősítése és a növekedési kilátások javítása.
Fotó: Soós Lajos/MTI |
Simor az állampapír-kamatok, az euró/forint-árfolyam, a CDS-felár és a régiós hosszú kamatswapok felárait felidézve emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapokban a bizalom romlásának jelei egyre több piacon megmutatkoztak. Aláhúzta, hogy a bizalomhiány miatt az erőfeszítések ellenére az adósság a gyengülő árfolyamon, a tőkekivonáson és a hitelezés befagyásán keresztül "újratermelődik", így a súlyos áldozatokkal járó alkalmazkodás elhúzódhat. A továbbra is jelentős adósságállomány - a kedvező fiskális és külső egyensúly ellenére - fenntarthatósági kockázatokat hordoz.
Az adósságráták tartós csökkentésének feltétele Simor szerint a befektetői bizalom helyreállítása, a kiegyensúlyozott, hosszú távú növekedési pálya, valamint az alacsony finanszírozási költség és a stabil árfolyam. Ellenkező esetben az adósságráta a kedvező éves folyó hiányszámok (költségvetés, folyó fizetési mérleg) ellenére is tovább emelkedhet. Simor szerint a bizalom helyreállításához elengedhetetlen az EU-val és az IMF-fel történő megállapodás.
„A pénz kölcsönvételén túl fontosabb a hitelesség kölcsönvétele” - fogalmazott Simor. Ezt bizonyítja, hogy a kormányzati kommunikációban bekövetkezett váltás nyomán a decemberi szintekre erősödött vissza a forint, igaz, a nemzetközi kockázatviselési hajlandóság is jelentősen javult. Egy általános monetáris lazítás a devizaadósság következtében stabilitási kockázatot jelenthet - hangsúlyozta Simor, aki a legutóbbi kamatdöntő ülésen a monetáris tanács újonnan kinevezett tagjaival szemben 50 bázispontos szigorításra voksolt.
A bankok hitelezési aktivitása az alacsony hajlandóság és képesség miatt visszafogott. A hajlandóságon elsősorban a kormány, a képességen részben az MNB is segíthet - utalt Simor a szerdán bejelentett új eszközökre. Nem garantált, hogy mindettől megindul a hitelezés, de a jegybank megtesz mindent, amit tud - húzta alá Simor.
A jegybankelnök szerint a bizalom növelése kiszámítható és piacbarát gazdaságpolitikát igényel, amit támogathat az EU-val és az IMF-fel történő gyors megállapodás. A jegybank Simor szerint ezt a folyamatot tudja támogatni a monetáris politikai eszköztár bővítésével.