Nürnberg, 2017 augusztus. Szépek, fiatalok és sikeresek?

A muszlim bevándorlók és leszármazottaik integrációja viszonylag jól működik Németországban, és javuló tendenciát mutat – ez a Bertelsmann Alapítvány tanulmányának talán legfőbb tanulsága. A nyelvi készségek, munkahelyi képességek és a „más vallásúakkal való kapcsolatok” terén a muszlimok „jó úton járnak, akkor is, ha az integrációs sikereket a társadalom egyes részei túlságosan kevéssé ismerik el” – írja az N-Tv.de cikke.

Legkésőbb a második generációban a Németországban élő 4,7 millió muszlim eljutott a „társadalmunk középosztályáig” – írják. Ami a részleteket illeti, az ott élő második és harmadik generációs muszlimok mintegy háromnegyedének már a német az elsődleges nyelve, ezzel nőnek fel. Az első generációban csak 20 százalékuk nevezte meg a németet „első nyelvként”. Ezek az eredmények a cikk szerint jobbak, mint nagy-Britanniában vagy Franciaországban, de rosszabbak, mint Ausztriában vagy Svájcban.

Vallásgyakorlással nehezebb

Bár a muszlimok képzése javuló tendenciát mutat, rossz eredménynek nevezik, hogy még mindig 36 százalékuk maximum középiskolai végzettséggel hagyja abba a tanulmányait a 17. életéve betöltése előtt. Ez az arány Franciaországban például csak 10 százalék. (Nem összehasonlíthatók az adatok, de érdekességképpen: Magyarországon a KSH szerint majdnem pontosan négymillió embernek volt legalább érettségije 2011-ben, ez a felnőtt, 8,5 millió körüli népességnek mintegy 47 százaléka.)

A muszlimok munkanélküliségi rátája alapvetően a teljes népességéhez hasonlít, de a vallásukat aktívan gyakorló személyek körében magasabb – írják. Ők ritkábban találnak munkát és kevesebbet keresnek. A foglalkoztatási eredmények a cikk szerint az állami integrációs programok miatt is ilyen jók.

Nincsenek szigetek?

A tanulmány ellentmond annak az elterjedt véleménynek, hogy a muszlimok elszigetelten, saját közösségeikben élnek. A 78 százalékuk nyilatkozott ugyanis úgy, hogy gyakran vagy nagyon gyakran tölti szabadidejét nem muszlimokkal, Svájcban pedig ez az arány 87 százalék volt.

Németországban a nem muszlim lakosság 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem szeretne muszlim szomszédot. Ez Ausztriában mintegy 25, Svájcban viszont csak 17 százalék.

Politikai környezet

Nem szabad elfelejteni, hogy Németországban szeptember 24-én választások lesznek. A menekültkérdés viszonylag háttérbe szorult, ami a kormányközeli erőknek, köztük Angela Merkel kancellár asszonynak kedvez. A hasonló pozitív híradások pedig szintén. Az N-Tv egyébként az RTL-csoporthoz (Rádió-Televízió Luxemburg) tartozik, de a hírt számos más német, svájci és osztrák weboldal is közölte.