Történelmi pillanat ez Brüsszel számára, mivel az Unió most először használja hatalmát arra, hogy visszatartsa az uniós alapokat a jogállamiság megsértése és a demokrácia hanyatlása miatt
– így kommentálta a Politico Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének tegnapi bejelentését, miszerint az Európai Bizottság – két nappal az újabb kétharmados kormánypárti győzelmet hozó választás után – megkezdi Magyarországgal szemben az uniós pénzek befagyasztását is lehetővé tévő jogállamisági eljárást.
Brüsszeli fordulat
A brüsszeli lap emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament (EP) már hosszú ideje követelte ezt a lépést, sok EP-képviselő pedig úgy véli, hogy a Bizottság túl későn lépett. Szerintük Orbán Viktor évekig megúszta, hogy - ahogy k fogalmaztak - "miközben semmibe vette az EU alapértékeit, több milliárd euró uniós forrást vett fel, amit cimboráinak játszott át". (A jogállamisági mechanizmust ugyanakkor csak idén februárban hagyta jóvá az Európai Unió Bírósága, tehát előbb nem is léphetett volna életbe – a szerk.)
Bár Lengyelország ellen nem indította meg a Bizottság az eljárást, szombaton pedig Von der Leyen személyesen is ellátogat Varsóba, ez még nem jelenti azt, hogy most már minden rendben lenne Brüsszel és Varsó között. A Bizottság elnöke tegnap ugyanis világossá tette, hogy Lengyelország (Magyarországhoz hasonlóan) továbbra sem juthat hozzá az uniós Helyreállítási Alap forrásaihoz – a lengyelek az úgynevezett igazságügyi reformmal kapcsolatos viták miatt.
Visszatérve a Magyarország elleni eljárásra:
a Politico szerint ez a döntés fordulatot jelenthet a brüsszeli politikában, és azt jelezheti, hogy a jövőben felelősségre vonják a korrupcióval és demokrácia leépítésével vádolt tagállamokat.
A lap ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az uniós pénzmegvonásról szóló döntést komoly bürokratikus lépések és politikai viták előzik majd meg. Előbb Brüsszel és Budapest próbál majd dűlőre jutni a kérdésben, ami hosszadalmas folyamat lehet, majd – ha nincs megegyezés – a tagállamokat tömörítő Európai Tanács mondja ki a végső szót: a szankció elfogadásához minősített többség kell, azaz a tagállamok legkevesebb 55 százalékának rá kell bólintania, és ezeknek az országoknak reprezentálniuk kell az EU lakosságának legalább 65 százalékát. (A várakozások szerint tehát ősz előtt nem lesz döntés a szankciók ügyében – a szerk.)
A Spiegel felidézi, hogy a Bizottság már tavaly novemberben megkezdte az eljárás előkészítését, amikor levélben kért tájékoztatást Budapesttől és Varsótól az általa észlelt jogállamisági problémák miatt. (Ezt tegnap meg is említette von der Leyen.)
A tét több milliárd euró: Magyarország 2019-ben például mintegy ötmilliárd euró uniós forrásban részesült, írja a Spiegel.
Sokkban a Bizottság
A Die Presse a mechanizmus megindítását a választási eredménnyel hozza összefüggésbe:
Brüsszelt annyira sokkolta a nacionalista-autoriter, oroszpárti Fidesz egyértelmű győzelme, hogy az Európai Bizottság hosszas késlekedés után most először jelentette be egy olyan jogi eszköz alkalmazását, amelyet éppen a magyar (és lengyel) problémára hozott létre
- írja az osztrák lap. (Ursula von der Leyen nem is gratulált a magyar kormányfőnek a győzelemhez – a szerk.)
Szerinte egyébként azért sem indította meg von der Leyen az eljárást a választások előtt, mert tanácsadói úgy vélték, hogy abból csak profitálhatott volna Orbán Viktor – hiszen az EU áldozataként állíthatta volna be magát (és az országot) a kampányban.
Bár – a hetes cikkely szerinti eljárással szemben – a jogállamisági mechanizmusban a szankciót nem tudja megakadályozni egyetlen ország vétója, sok hónapba telik majd, amíg a folyamat esetleg eljut addig a pontig.
Még ha lesz is szankció, kérdéses, hogy a Bizottság jelentős vagy csak szimbolikus összegek befagyasztását javasolja majd ráadásul, Magyarország ezt a döntést is biztosan megtámadja majd az Európai Unió Bíróságán, írja a Die Presse. (Magyarország és Lengyelország 2021. márciusban magát a mechanizmust is megtámadta a bíróságon, amely azonban idén februárban elutasította a beadványukat.)
Egyedül marad az Orbán-kormány?
A mechanizmus lényege, hogy amennyiben egy tagállam megsért bizonyos jogállami normákat, akkor a Bizottság visszatarthatja az uniós pénzek kifizetését.
Erre konkrétan akkor kerülhet sor, ha oly módon sérti meg a jogállamiság elveit, hogy azzal veszélyezteti az uniós alapok hatékony és eredményes kezelését vagy az Unió pénzügyi érdekeit.
Tehát a mechanizmust nem lehet minden jogállamisági probléma esetén megindítani.
Minderről Feledy Botond külpolitikai szakértő lapunknak tegnap azt mondta: a pénzek kapcsán a kondicionalitási eljárás beindítása a Bizottság mozgásterét növeli.
Hozzátette: a "politikai hangulat az ukrán ügyben elfoglalt budapesti álláspont miatt" kedvez ennek a lépésnek, tehát nem kell a Bizottságnak "lengyel vagy szlovén szolidaritásra számítania" a Magyarországgal szembeni lépés miatt.
Tízből kilenc nagyvállalatot érint. 
