|
| Recep Tayyip Erdogan török elnök kampányzáró nagygyűlésén Isztambulban 2017. április 15-én. Erdogan kezedeményezte a másnapi népszavazást, amelyen arról döntenek, bevezessék-e az elnöki rendszert Törökországban. (MTI/EPA/Török elnöki sajtóhivatal) |
Ma sorsdöntő népszavazást tartanak Törökországban. A nép egy alkotmánymódosításról dönthet, amely kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. Az MTI összefoglalója szerint a változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrehozott miniszterelnöki tisztség.
Autokráciát szavaztatna meg a néppel az elnök
Az elnök gyakorlatilag teljhatalmat kapna - nem véletlen, hogy az ügy első számú támogatója maga Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök. Ha az alkotmánymódosítás életbe lép, Erdogan felügyelet nélkül, saját szempontrendszer alapján nevezhet ki vagy épp menthet fel minisztereket és magas rangú hivatalnokokat, komoly hatást gyakorolhat a törvényhozásra, feloszlathatja a parlamentet, még nagyobb ráhatása lesz az igazságszolgáltatásra.
Sokat elmond az ügyről, hogy a török parlament akkor hagyott jóvá népszavazásra bocsátandó alkotmánymódosításokat, amikor több ellenzéki képviselő börtönben volt.
Kampány határon innen és túl
A kampány már jó ideje dübörög, Erdogan azt szuggerálja, hogy az ’Igen’ szavazók a hazaszeretők, akik egy stabil és virágzó Törökországot akarnak. A ’Nem’ szavazókat pedig a terroristákkal igyekeznek összemosni. Mivel jelentős számú szavazó él külföldön, így a kampány is messze átnyúlik a török határon - ezt azonban sok nyugati országban nem nézik jó szemmel, Németországban is voltak tiltások, Hollandiával pedig egészen komoly diplomáciai botrányba keveredett Törökország.
Bejön Erdogan számítása vagy nem? Nagyon szoros lehet az eredmény
Törökország sok mindenben hasonlít Magyarországra, és itt nem csak arra gondolunk, hogy a média nagy részét letarolta a kormányzat. Vannak ugyanis kormányhoz nagyon közeli és kormánytól távoli kutatóintézetek, így a tőlük származó közvéleménykutatások eredményeivel nehéz mit kezdeni - nem igazán van így megbízható jóslat arra, vajon mi lesz a népszavazás eredménye. Első ránézésre mindenesetre a legutóbbi prognózisok egész hasonlóak.
Az MTI beszámolója szerint a Konda nevű, kormányközeli vállalat 51,5 százalékra jelezte előre az elnöki rendszert támogató "igenek" arányát. Megjegyezték, hogy a hibahatár plusz-mínusz 2,4 százalék. A felmérés alapján a referendumon 90 százalék körül alakul majd a részvételi arány. A Konda arról is beszámolt, hogy a bizonytalan szavazók aránya 9 százalékra csökkent a januári értékről, amely 20 százalék felett volt.
A Gezici nevű, a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárthoz (CHP) közel álló cég a bizonytalan választók elosztását követően 51,3 százalékra tette az igenek, 48,7-re pedig a nem szavazatok arányát. A cég 9,9 százalékra tette a bizonytalanok arányát, és kiemelte, hogy sok megkérdezett nem akarja megosztani a véleményét.
A képet ráadásul tovább árnyalja, hogy a külföldön élő török állampolgárok már március vége óta leadhatják szavazataikat - szakértők szerint ők lehetnek a mérleg nyelve, hiszen a szavazásra jogosultak öt százalékáról van szó - itt írtunk a kilátásokról >>
Mindezt pedig végképp zárójelbe teszi, hogy az elmúlt időszak fontos választási-népszavazási kérdéseiben időről időre kudarcot vallottak a közvéleménykutatók - elég csak a Brexit-népszavazásra vagy az amerikai elnökválasztás váratlan végeredményére gondolni.
Ha Erdogan győz, rögtön előveheti a halálbüntetés kérdését, ami viszont tabutéma az EU-ban - biztosan nem tenne jót az egyébként is rendkívül feszült EU-török-viszonynak és az egyébként folyamatban lévő török uniós csatlakozási tárgyalásoknak. A török gazdaság mélyrepülésben van, így valamiféle konszolidációt meg kell kísérelnie az elnöknek, ha belpolitikai hatalmát már bebetonozta. Ha viszont nem győz, tovább tarthat a gyilkos kampány és a bizonytalanság fenntartása - a lehetőségekről részletesebben korábbi háttérelemzésünkben olvashat.
Az első eredményekről a várakozások szerint magyar idő szerint még ma éjszaka, 23 óra tájban érkezhetnek jelentések.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
