A jelentés szerint erősödnek a felmelegedésre utaló klímatrendek, úgy cscsot ért el ugyanis a szén-dioxid és a metán koncentrációja, amely erősen üvegházhatású. Emellett rekordmagasságba emelkedett a világtengerek szintje is, amely tavaly 7,7 centiméterrel haladta meg a 1993-ban regisztrált magasságot – vagyis évtizedenként 3 centivel nő az átlag tengerszint a világon.
Az erősödő felmelegés jeleit az Északi-sarkvidéken is észlelték, tavaly szeptemberben ugyanis negyedével volt kisebb a jégtakaró a sokéves átlagnál. Az elmúlt tíz legalacsonyabb jégértéket az elmúlt 11 évben mérték, az arktiszi tengerjég ugyanis az utóbbi években új képződésű, vékony, törékenységre és olvadásra hajlamos. Az öreg, vastagabb jég által borított terület tovább csökken.
A tengerek felmelegedése a korallzátonyokon is érezteti hatását: a 2014 júniusától 2017 májusáig tartó korallfehéredés nemcsak időtartama miatt volt szokatlan, hanem azért is, mert az El Nino légköri jelenségtől függetlenül történt.
Olvad Svédország csúcsa
Az északi-sarkvidéket sújtó rekordmeleg elolvasztja Svédország legmagasabb pontját, a skandináv állam északi részében lévő Kebnekaise-hegy gleccser borította déli csúcsát. Gunhild Ninis Rosqvist, a Stockholmi Egyetem professzora évek óta méri a déli csúcs magasságának változatásait egy, a klímaváltozást tanulmányozó kutatás keretében.
Kebnekaise messze északon fekszik Svédországban és két fő csúcsa van: a délit egy gleccser borítja, amelynek magassága évszakonként változik a jégréteg vastagságának növekedése és csökkenése nyomán, az északi viszont jégmentes. A kutató szerint a déli csúcs négy méternyi havat veszített július 2-a és július 31-e között. Ez azt jelenti, hogy naponta átlagosan 14 centiméternyi hó olvadt el a gleccseren júliusban, miközben Svédországot rekordhőség sújtja, erdőtüzeket okozva szerte az országban.
Tavaly a két csúcs közötti különbség két méter volt, a legutóbbi méréskor a déli csúcs azonban mindössze 2097 méter magas volt, 20 centiméterrel lekörözve a 2096,8 méteres északi csúcsot – az előrejelzések szerint augusztustól a déli csúcs pedig alacsonyabb lesz, mint az északi. A globális felmelegedés mellett számos más tényező, köztük az igen gyenge nyugat-keleti magas légköri nagysebességű széláramlás és az Atlanti-óceán vízfelszíni hőmérsékletének jelentős megváltozása is okolható azért, hogy az északi féltekén szélsőségesen meleg és száraz időjárás uralkodik hetek óta. Erről korábban már írtunk a Privátbankár.hu-n. >>>
Nálunk a hétvégén…
Itthon is kánikula várható, augusztus első hétvégéjén sok napsütétre lehet számítani, záporok csak elszórtan lehetnek, jellemzően 30 Celsius-fok felett alakulnak a maximumok. Az OMSZ előrejelzése szerint holnap a hőség miatt ismét az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki, és néhány nyugati, délnyugati megyében heves zivatarra, felhőszakadásra is figyelmeztetnek.
Pénteken nagyrészt napos, gomolyfelhős időre kell számítani, a szél néhol megélénkül, zivatar környezetében viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb hőmérséklet 18-23, a legmagasabb hőmérséklet 29-33 fok között alakul. Szombaton többnyire derült vagy gyengén felhős idő várható, napközben 30-34 fok, a leghidegebb órákban 17-22 fok között lehet a hőmérséklet. Vasárnap is gyengén felhős, napos időre lehet számítani, de az északi megyékben több lehet a gomolyfelhő.
|
Még most sem hiszed el, hogy itt a globális felmelegedés? Nem kell globális felmelegedést kiáltani, ha épp kánikula van augusztusban, de tényleg az ember által okozott klímaváltozás tehet arról, hogy egyre többször tapasztalunk szélsőséges időjárást - véli a szakértő. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Erősödni tudott estére. 
