Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint habár az adósságproblémával küzdő mediterrán országok sorában következő gócpontként jelentkező Spanyolországot előszeretettel emlegetik második Görögországként, a helyzet ennél jóval összetettebb. A munkanélküliség – amely az egész uniót tekintve a legmagasabb (24,1%) –, és a költségvetési hiány valóban a görögökéhez hasonló méreteket öltött, hiszen 10 százalék közelében mozgott az elmúlt években, valamint a legfrissebb adatok szerint az idei első negyedévben mintegy 0,3 százalékkal csökkent az ország GDP-je.
Mindezek mellett az államadósság növekedésének üteme is komoly aggodalomra ad okot: míg négy éve csupán 40 százalék körül mozgott a spanyol államadósság, addig ez az idei évre várhatóan megduplázódik, hiszen az IMF 2012-re vonatkozó előrejelzése már 79 százalékos GDP arányos hiányt vetít előre.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a spanyol gazdaság sem nagyságában, sem minőségében nem hasonlítható a görögökéhez. Méretét tekintve a spanyol gazdaság mintegy ötször nagyobb a görögnél, és még az elmúlt években közel duplájára duzzadt államadósság is elmarad a 87 százalékos uniós átlagtól. Emellett az is fontos különbség a két ország között, hogy a spanyol gazdaság mind versenyképesség, mind korrupció tekintetében lényegesen jobb helyzetben van - hívta fel a különbségekre a figyelmet Horváth István.
A Világbank által összeállított versenyképességi mutató idei rangsorában Spanyolország a 44., Görögország pedig a 100. helyen végzett a vizsgált 183 ország között, ami arra utal, hogy a spanyol vállalkozások jóval kedvezőbb üzleti környezetben működhetnek. A Transparency International tavalyi korrupciós rangsora pedig a spanyolokat a 31., míg a görögöket a 80. helyre sorolja. Ennek a két tényezőnek kiemelt szerepe lehet abban, hogy a válságot követően könnyebben talpra tudjanak állni a spanyol vállalkozások, és ezzel együtt az egész gazdaság.
Horváth István úgy gondolja a következő hónapok nagy dilemmáját az fogja jelenteni Spanyolország számára, hogy a gazdaság csökkenő teljesítménye mellett mennyi megszorítás szükséges az államadósság olyan szintű mérsékléséhez, ami már a piacok számára is megnyugtató: kevesebb megszorítás mellett megkímélni a gazdaságot, vagy agresszív megszorításokkal hosszú távon visszafogni a növekedést.
A szakértő a magyar EU-IMF tárgyalások elhúzódása miatt a befektetők számára a forinteszközök helyett a devizaeszközöket ajánlja, ugyanakkor a fent említett spanyol adósságprobléma várhatóan hosszadalmas rendezése rá fogja nyomni a bélyegét az uniós devizára, ezért elsősorban a dollár befektetéseket javasolja.
Spanyolországból nem lesz második Görögország
Az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába kerülő Spanyolországot egy újabb Görögországként emlegetik, a helyzet azonban korántsem ilyen egyértelmű, hiszen a két mediterrán ország sem méretét sem minőségét tekintve nem vehető egy kalap alá. A spanyol helyzet ennek ellenére vélhetően hónapokig napirenden lesz, így érdemes lesz euró helyett dollárba fektetni.
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
