A szakember szerint regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó rendelkezésre álló, 2015-ös adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 97.7 százalékán állt. A fejlettebb országok közé sorolt német 127.5%-os illetve az osztrák 129.6%-os szinthez képest nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a dán 171.6%-os vagy a svéd 198.8%-os szint eléréséig még jelentős utat kell megtennie a magyar gazdaságnak.
Meddig fokozhatjuk?
A lakosság nagyon jelentős hányadban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke 2.5-szeresére nőtt 5 év alatt, ez a trend a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközosztályba tereli a megtakarításokat, de az infláció visszatérésével az elérhető reálhozam mértéke itt lassan negatív lesz, így középtávon ennél az eszközosztálynál is a befektetési alapoknál látható felfutás, majd stagnálás várható.
De a tőzsdei kínálat tőzsdeképes vállalatokkal való növelése is hozzájárulna a lakosság egyre növekvő pénzügyi vagyonának a reálgazdaság finanszírozásába való bekapcsolásához, illetve a pénzügyi vagyon szerkezetének egy egészségesebb irányba való elmozdításához, hogy a készpénzben és látra szóló betétben „pangó” lakossági vagyon sokkal inkább hasznosulni tudjon a gazdaság szereplőinek valamely csatornán keresztüli finanszírozásában, illetve a lakosság vagyonának további gyarapításában.
Nem a magyar miniszterelnök dugja be a botot a küllők közé az orosz vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználásának kérdésében. 
