Ahogy arról már korábban írtunk, az első negyedévhez képest látványos esést mutatott az államháztartás finanszírozási képessége, ez a GDP arányosan 28 milliárd forint többletet mutatott a második negyedévben, szemben az előző időszakban mért 182 milliárd forinttal. A háztartások vagyona azonban látványosan nőtt, ebben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság visszatért az túlzott készpénzfelhalmozáshoz, 108 milliárd forinttal növelte az állományt. Ezen felül 301 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 115 milliárddal csökkent a lekötött betéteké, ezt közölte Horváth András, a Takarékbank elemzője a Privátbankár.hu-val.

A szakember szerint regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. A legutolsó rendelkezésre álló, 2015-ös adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 97.7 százalékán állt. A fejlettebb országok közé sorolt német 127.5%-os illetve az osztrák 129.6%-os szinthez képest nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a dán 171.6%-os vagy a svéd 198.8%-os szint eléréséig még jelentős utat kell megtennie a magyar gazdaságnak.

Meddig fokozhatjuk?

A lakosság nagyon jelentős hányadban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke 2.5-szeresére nőtt 5 év alatt, ez a trend a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközosztályba tereli a megtakarításokat, de az infláció visszatérésével az elérhető reálhozam mértéke itt lassan negatív lesz, így középtávon ennél az eszközosztálynál is a befektetési alapoknál látható felfutás, majd stagnálás várható.

De a tőzsdei kínálat tőzsdeképes vállalatokkal való növelése is hozzájárulna a lakosság egyre növekvő pénzügyi vagyonának a reálgazdaság finanszírozásába való bekapcsolásához, illetve a pénzügyi vagyon szerkezetének egy egészségesebb irányba való elmozdításához, hogy a készpénzben és látra szóló betétben „pangó” lakossági vagyon sokkal inkább hasznosulni tudjon a gazdaság szereplőinek valamely csatornán keresztüli finanszírozásában, illetve a lakosság vagyonának további gyarapításában.