Az állam finanszírozási képessége a béka feneke alá csúszott, a háztartások viszont elhúztak.
Az első negyedévhez képest látványos esést mutatott az államháztartás finanszírozási képessége, ez az GDP arányosan 28 milliárd forint többletet mutatott a második negyedévben, szemben az előző időszakban mért 182 milliárd forinttal. Ez a GDP 0,3 illetve 2,2 százaléka, olvasható az MNB közleményében. A június végén zárult egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye így 574 milliárd forint, a GDP mintegy 1,6 százaléka volt.
Az éves deficit a tavalyi negyedik negyedévi 878 milliárd forintos, a GDP arányában 9,1 százalékos kiugró hiányból eredt, a többi három negyedév azonban már szufficites volt, legalábbis a jegybank saját becslése alapján. Az államháztartás névértéken számításba vett, konszolidált bruttó - úgynevezett maastrichti - adóssága az idei második negyedév végén 26 706 milliárd forint, a GDP 74,0 százaléka volt, ami 0,4 százalékponttal maradt el a március véginél, bár nominálisan 256 milliárd forinttal emelkedett. Az államháztartás nettó tartozása 22 640 milliárd forint a GDP 62,7 százalékát tette ki 2017 második negyedévének végén.
Húzzák a háztartások
A folyó áron számított adósság növekedéséhez a hitelfelvétel 305 milliárd forinttal járult hozzá a második negyedévben, amit a devizaadósság leértékelődése 49 milliárd forinttal mérsékelt. A második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási aktívuma 51 milliárd forint, a helyi önkormányzatoké 32 milliárd forint volt, míg a társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye 56 milliárd forintot tett ki.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2017 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,3 százaléka (1540 milliárd forint) volt, 2017 második negyedévében pedig a negyedéves GDP 5,1 százalékát tette ki, mintegy 474 milliárd forintot. A háztartások pénzügyi eszközein belül ebben a negyedévben a legnagyobb mértékben a készpénz és folyószámla betétek állománya emelkedett, a lekötött betétek esetében folytatódott a nettó betétkivonás. A második negyedévben tranzakcióból adódóan bővült a háztartások hitelállománya, nettó hitelfelvétel történt mind az ingatlanhitelek, mind a fogyasztási és egyéb hitelek esetében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bod Péter Ákos legújabb elemzésében a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Csoport bangkoki éves találkozója kapcsán mutat rá a globális pénzügyi intézmények gyökeres szerepváltására. Miközben a hitelezési feltételek az ezredforduló óta sokat finomodtak, a Valutaalap legfrissebb országjelentése komoly szakmai iránytűt ad a politikai fordulat utáni Magyarország gazdasági vezetése számára is.
Komoly nézeteltérések alakultak ki az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetéséről a brüsszeli csúcstalálkozón. Több tagállam elégedetlen a jelenlegi javaslattal, és egyre bizonytalanabb, hogy sikerül-e az év végéig megállapodásra jutni. Rob Jetten holland miniszterelnök szerint fontosabb a megfelelő feltételek kialakítása, mint a tárgyalások gyors lezárása.
Szeptemberben 3,8 százalékra emelkedett az éves infláció az Európai Unióban és az euróövezetben is, az augusztusi 3,2 százalék után. Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint a tagállamok többségében gyorsult a drágulás, Magyarország ugyanakkor továbbra is a legalacsonyabb inflációjú országok közé tartozik.
Az Európai Unió hétéves költségvetéséről, Orbán Viktor és a Fidesz európai szerepéről, valamint Fürcht Pál és az aranykonvoj ügyéről is szó volt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol kollégánk, Dobos Zoltán volt az egyik meghívott vendég.
Heves vita alakult ki az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozóján az autózásra és az épületek fűtésére kiterjedő kibocsátáskereskedelmi rendszer miatt. Magyarország több más tagállammal együtt legalább két évvel elhalasztaná az új szabályozás bevezetését, ezt azonban az országok többsége elutasította.
Augusztusban 740 600 forint volt a bruttó, míg 519 900 forint a nettó átlagkereset Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bruttó bérek 8,4, a nettó keresetek pedig 10 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Az inflációt is figyelembe véve a reálkeresetek 8,6 százalékkal nőttek.