Kiemelte: a bankrendszer stabilitása különösen a 2008-as helyzethez képest szembetűnő, akkor kifeszített mérleg és alacsony tartalékok jellemezték a szektort. Jelenleg a szabályozó által elvárt 100 százalékhoz képest a likviditás fedezeti mutató (LCR) 164 százalékon áll, míg a hosszabb távú forrásellátottságot jelző mutató (NSFR) 128 százalék - mondta.
A főosztályvezető megjegyezte, hogy a hitelintézeti szektor jövedelmezősége markánsan csökkent az első félévben a múlt év azonos időszakához képest, az adózott eredmény 200 milliárd forint lett a korábbi 342 milliárdhoz képest.
Kifejtette: a kamatjövedelem emelkedése pozitívan hatott a bankok mérlegére, a kormányzati intézkedések és az orosz-ukrán háború miatti értékvesztések azonban épp ellenkezőleg. A jegybank becslése szerint a különféle állami intézkedések negatív hatása az eredményre összesen 500 milliárd forintra tehető, azon belül az extraprofitadó 226 milliárdos, a kamatstop 195 milliárdos, a tranzakciós illeték növelése 40 milliárdos, a bankadó többlet 20 milliárdos, a moratóriumok pedig kisebb tételt jelentenek.
A kamatstopról beszélve úgy fogalmazott, hogy hosszú távon a program hátrányai meghaladják annak előnyeit, az intézkedés amellett, hogy gyengíti a monetáris transzmissziót, a pénzügyi tudatosságot is kedvezőtlenül befolyásolja, hiszen "indokolatlanul sok előnyt biztosít a magasabb kockázatot vállalóknak".
A változó kamatozású hitelek aránya a jegybank tudatos lépéseinek is köszönhetően 70 százalékról 20 százalék közelébe csökkent, amennyiben ez nem történt volna meg, 2023 végéig 600 milliárd forinttal nagyobb adóssággal kellene szembenéznie az ügyfeleknek - ecsetelte utalva arra, hogy a fix kamatozású hitelezés elterjedése nagy stabilitást biztosít a gazdaság számára is.
Figyelmeztetett arra, hogy az emelkedő inflációs környezetben, az energiaválság és a mélyülő geopolitikai feszültségek közepette a bankszektor kockázatai nőnek, főként az energiaárakra érzékeny területeken, de a lakáspiaci túlértékeltséget is a veszélyforrások közé sorolta. A vállalatokat érő költségsokkok miatt a hitelek késedelembe esésének valószínűsége 4,7 százalékra nőhet a jelenleg mért 2,9 százalékról 2023 végére, ugyanakkor amennyiben az energiafogyasztásban alkalmazkodás következik be, kisebb is lehet a növekedés mértéke.
A rezsiköltségek emelkedése a hitellel rendelkező háztartások szűkebb körét, a hitelállomány 5-10 százalékát érintheti jelentősebb mértékben - húzta alá. Előrevetítette, hogy a hitelbővülés dinamikájának visszaesése várható a lakossági és a vállalati szegmensben is. A lakosság körében a harmadik negyedévben az új hitelek kibocsátása már 25 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest; a vállalatoknál ugyanakkor még 15 százalékos volt a bővülés - idézte fel.
Arra is kitért: a vállalati hitelpiacon változás, hogy a korábbi évekhez képest újra megnőtt a devizahitelek jelentősége, az új hiteleknél növekszik a piaci konstrukciók aránya az államilag támogatott termékekkel szemben.
Dancsik Bálint ismertette: a jegybank stessztesztje alapján amennyiben 5-6 százalékkal, illetve 8-9 százalékkal kisebb lenne az őszi előrejelzéshez képest a tényleges gazdasági növekedés, jelentős veszteség érné a magyarországi bankszektort. Mindez - folytatta - a tőkemegfelelési mutató mérséklődésével járna együtt, tőkehiány azonban csak az intézmények szűkebb körénél lépne fel. A bankrendszer ellenálló képessége megfelelő lenne tehát a jelenleginél turbulensebb piaci körülmények közepette is - erősítette meg a főosztályvezető a sajtótájékoztatón. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 5,35 pontos nyitás után gyengült szerdán délelőtt. 
