A Bécsben született, büntetett előéletű Kujtim Fejzulai november 2-én este sebesített meg halálosan 4 embert az osztrák fővárosban. Az osztrák és észak-macedóniai állampolgársággal rendelkező Fejzulai azóta az osztrák nemzetbiztonságiak radarján volt, miután egyike volt azon 90 ausztriai iszlamistának, akik tavaly Szíriába akartak utazni, hogy csatlakozzanak az ISIS-hez. Ezt azonban a hatóságok megakadályozták, majd 22 hónapos börtönbüntetésre ítélték, ahonnan egy fiatalkorúakra vonatkozó törvény miatt tavaly decemberben feltételesen szabadlábra helyezték.
Mulasztások sora
Mára nyilvánvaló, hogy az osztrák nemzetbiztonsági hivatal (Bundesamt für Verfassungsschutz und Terrorismusbekämpfung, BVT) elképesztő mulasztásokat követett el a terrorcselekmény előtt. Július 23-án ugyanis a szlovák hatóságok értesítették a hágai Europolt arról a két ismeretlen osztrákról (megadva az autó rendszámát), akik Pozsonyban géppisztolyhoz való lőszert akartak vásárolni. Bár a Europol azonnal továbbította az információt az BVT-nek, az ott hosszú hetekre elkeveredett.
Az osztrák kormány egyelőre csupán a BVT bécsi irodájának vezetőjét, Erich Zwettlert távolította el hivatalából. De hogy további fejek fognak hullani, az bizonyos. Az Igazságügyi és a Belügyminisztérium közös vizsgálóbizottságának a jövő hónapig kell tisztáznia, hogy a tavaly decemberben előzetesen szabadon engedett Fejzulai-t miért nem követték a hatóságok szorosabban.
Hiszen júliusban, a pozsonyi incidens előtt találkozott egy tucat iszlamistával is a német nyelvterületről. Ennek nemhogy nem lett semmifajta következménye, hanem a BVT egyenesen Fejzulai pozsonyi útjának napján állította le a megfigyelést.
Osztrák sajtóbeszámolók szerint a BVT és az elhárítás bécsi részlege megvitatta annak lehetőségét, hogy emeljék Fejzulai veszélyességi szintjét. De október végén ettől eltekintettek, mivel az erőforrásaikat túlságosan lekötötte egy, a Muszlim Testvériség elleni művelet előkészítése. A „Luxor” műveletet aztán november 9-én hajtották végre 1000 rendőr segítségével.
Pártkáderekkel feltöltve
A különböző nemzetbiztonsági egységekből 2002-ben létrehozott BVT-t mindig is jellemezték szervezeti problémák. A polgári BVT mellett Ausztriában működik még egy katonai hírszerző (HNA) és egy katonai elhárító (Abwehramt) hivatal, a 3 összesen mintegy 1100 alkalmazottal, szervezetileg szigorúan elválasztva. Egy összevont titkosszolgálatot Ausztriában politikai okok miatt nem lehet létrehozni, a nemzetiszocialista korszak sötét árnya miatt.
Ennek ellenére a 2015-ös párizsi terrotámadás (Charlie Hebdo) nyomán a BVT hatásköreit kiterjesztették 2016-ban. Az úgynevezett Rendőrségi Államvédelmi Törvény felhatalmazza az elhárítást, hogy informátorokat szervezzen be, és a szervezet a gyanúsítottak megfigyelésében szélesebb felhatalmazásokat kapott. Mindezek ellenőrzésére a Belügyminisztériumban egy emberjogi megbízotti állás létesült.
Thomas Riegler, aki tavaly az osztrák titkosszolgálatokról átfogó könyvet jelentetett meg, egy „krónikusan alulfinanszírozott” szervezetet ír le. A szerző szerint a szervezet tele van ellentmondásokkal: egyrészt rendőrségi, másrészt hírszerzői feladatokat kell ellátnia. Komoly feszültség van a személyi állományban is, mivel – egy kisebb megszakítástól eltekintve – 2000 óta a mérsékelten konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) felügyeli a Belügyminisztériumot, és pártkáderek sora áramlott be a titkosszolgálatokhoz.
Moszkva barátai
A felhalmozódott feszültség aztán a felszínre robbant, amikor a Moszkvával jó viszonyt ápoló Szabadságpárt adta a belügyminiszteri pozíciót 2017-2019 között. Herbert Kickl 2018-ban razziát rendelt el a BVT-nél és ezzel hiperérzékeny anyagok jutottak ki a rendőrséghez és az igazságszolgáltatáshoz.
A botrány feldolgozását egy parlamenti vizsgálóbizottság végezte, amely aztán rámutatott, hogy a BVT vezetői kinevezéseinél túl gyakran esett latba az ÖVP-hez való politikai lojalitás, és ritkábban a szakmai kompetencia.
Nagyszabású reform jön
Az utóbbi napok vizsgálatai arra is rámutattak, hogy a BVT-re túl nagy teher hárul az új generációs iszlamisták kihívásával. Ausztriából több mint 300 személy utazott a Közel-Keletre az iszlamisták harcát támogatni, miközben 2016 óta 140 iszlamista személyt figyeltek meg. Az eddigi jelek arra mutatnak, hogy a bécsi merényletnél nemcsak az elégtelen erőforrás, hanem az elhárítás, a rendőrség és az igazságügy közötti bizalomhiány is komoly szerepet játszott.
Az osztrák lapok értesülései szerint a BVT-t a közeljövőben alaposan megreformálják. A hírszerzési és az elhárítói részleget elválasztják, miközben a munkatársak számára jobb képzést biztosítanak.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
