Magyar szabadságharc - szavakkal és retorikával

A Magyar Közgazdasági Társaság "Válság? Válság!" című konferenciáján Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke elmondta, hogy folytatódik a tendencia, mely szerint a magyar növekedés jócskán lemarad a régió országaitól. Magyarország alacsony növekedési ütemmel és messze a legmagasabb adósságállománnyal rendelkezik a régión belül.

A gazdaságpolitika főbb problémáiként említette a rendkívül rossz nemzetközi megítélést, azokat a kormányzati döntéseket, melyek a mellékhatásokat figyelmen kívül hagyva születtek meg, valamint a gazdasági növekedés ösztönzésének hibás módszereit említette a szakértő.

Palócz Éva véleménye szerint a kormány úgy indított szabadságharcot a nemzetközi szervezetek és a pénzpiac ellen, hogy nem mérte fel a fegyverzetét, amely pusztán szavakból és retorikából állt. Palócz Éva szerint ha nem sikerül az IMF tárgyalás, akkor a gazdaságpolitika minden intézkedését elmoshatja a forint gyengülése és az állampapírhozamok emelkedése.

A szakértő felhívta rá a figyelmet, hogy a harmadik negyedévben az árfolyam gyengülésének hatása az államadósságra 900 milliárd forintot jelentett. Újabb 10 százalékos árfolyamgyengülés 1000 milliárdos pluszt jelent, amely a GDP-arányos államadósság 85 százalékra történő emelkedését okozza.

Az árfolyam gyengülése miatt hatalmasra duzzadhat az államadósság. Az állampapírhozamok emelkedésének hatása is jelentős, ez hosszabb távon, a hitelfelvételi lehetőségek szűkülésén keresztül rontja a magyar gazdaság pozícióját.

Palócz Éva a kormány növekedési stratégiájáról elmondta, hogy a magyar gazdaság a kereslet által generált növekedést alkalmazta, ellenben a például Lengyelországban is alkalmazott, a bérköltség csökkentésére épülő gazdaságpolitika helyett. A kormány intézkedései, azonban nem voltak sikeresek: a szakértő szerint ha marad az irányvonal és marad az egykulcsos szja, miközben növelik a minimálbért, akkor 0,5 százaléknyi GDP fog elveszni, kisebb lesz a foglalkoztatás és romlani fog a versenyképesség.

Az újraiparosítási tervvel kapcsolatban Palócz Éva kiemelte, hogy az ágazati kijelölésen alapuló iparpolitika már a 70-es években is leáldozóban volt, helyette a horizontális iparpolitika a hatékony. A szakértő szerint a helyes iparpolitika elemei közé tartozik a vállalatok számára kedvezőbb feltételek megteremtése munkaerőpiaci, regionális és adópolitikán keresztül.

Mellár: a Növekedési Terv alkalmatlan

Mellár Tamás egyetemi tanár szerint a magyar gazdaságnak gazdaságpolitikai fordulatra volna szüksége, konzisztens programot kell nyilvánosságra hozni, mely világosan követhető a gazdasági szereplők számára - csak ilyen módon lehetne a bizalmat visszaszerezni.

Emellett szükség lenne egy fejlesztési és modernizációs programra, amely a gazdasági növekedés feltételeit teremtené meg. Azonban a Magyar Növekedési Tervet a szakértő totálisan alkalmatlannak tartja, véleménye szerint vágyálmok váltogatják egymást a régmúlt gazdasági koncepciójával, újraiparosítással és importhelyettesítési politikával.