Míg az adósságokkal küzdő európai országok egyre több pénzt szednek az állami részesedéseik eladásából, addig a legeladósodottabb, Magyarország újabb és újabb részesedéseket vásárol nagyvállalatokban, főleg arra való hivatkozással, hogy meg kell védenie a stratégiai ágazatokat - emlékeztet a Bloomberg azzal kapcsolatban, hogy gyakorlatilag a magyar állam indíthatja a negyedik mobilszolgáltatót.
Érdekes összehasonlítást közöl a Bloomberg az európai államok privatizációs gyakorlatairól azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon állami kézben levő vállalatok konzorciuma nyerte a negyedik mobilszolgáltatóra kiírt tendert az NMHH pályázatán. A Magyar Posta, MVM, MFB alkotta trió 10 milliárd forintot ajánlott a 900 megahertzes frekvenciáért. A cikk emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormánynak jó ideje egyértelmű stratégiája, hogy állami részesedést szerezzen, vagy növeljen olyan cégekben, amelyeket stratégiainak tart, miközben éppen kemény tárgyalásokban áll az IMF-fel és az EU-val azért, hogy pénzt kapjon az elszabadult államháztartási hiányának és államadósságának letöréséhez, amit a piacról egyre nehezebben finanszíroz, lévén egyik mértékadó hitelminősítő sem ajánlja már befektetésre a magyar állampapírokat.
A magyar kormány május 24-én jelentette be, hogy „visszaszerezte” a Mol 21,2 százalékos részvénypakettjét az orosz Szurgutnyeftyegaztól, 2,65 milliárd dollárért (ez akkor nagyjából 500 milliárd forint volt.) Fellegi Tamás akkor „első lépésnek” nevezte a tranzakciót azon az úton, amelyen a magyar állam részesedést szerez „stratégiai” ágazatokban. December 14-én a kormány bejelentette, hogy megveszi a Rába gépgyártó 73,84 százalékát, míg korábban csak 16,15 százalékos tulajdonos volt. A Magyar Villamos Művek, amely most sikeresen pályázott a Postával és az MFB-vel a negyedik mobilszolgáltatóra, korábban 49,5 százalékot vásárolt a Bakony Elektromos Művek Termelő Zrt.-ben, amiben így egyedüli tulajdonos lett.
A Bloomberg érdekesnek tartja a nagybevásárlások időzítését olyan időszakban, amikor éppen pénzt kér a magyar állam és miközben a legtöbb európai ország éppen arról készít tervet, hogyan szerezzen minél több pénzt az állami részesedéseinek eladásából. A görög kormány például tavaly bejelentette, hogy 2015-ig 50 milliárd euróra akarja növelni a privatizációs bevételeit.
A lengyel állam tavaly 126 vállalatból adta el a részesedését, több mint 4 milliárd dollár értékben. A lengyel kincstár a tőzsdén keresztül értékesítette kisebbségi részesedéseit egyebek mellett olyan vállalatokból, mint a legnagyobb európai szénfeldolgozó Jastrzebska Spolka Weglowa, a második legnagyobb lengyel energiatermelő Tauron, vagy a legnagyobb biztosító, a PZU. A lengyel állam szintén megszabadult a Bank Gospodarki Zywnosciowej bankban lévő 12 százalékos részesedésétől is.
Hasonló úton járnak a románok is. Románia idén tervez nagyméretű privatizációs akciókat kisebbségi részesedések eladásával, annak ellenére, hogy a piaci turbulenciák miatt júliusban meghiúsult az OMV Petrom 9,8 százalékos állami részének eladása. A román kormány most el akarja adni a Romgazban meglévő 15 százalékos részesedését, a Hidroelectrica és Nuclearelectrica cégekben levő kisebbségi tulajdonát, az áramhálózati kezelő Transelectricában és a gázipari Transgazban levő részesedését. Románia egyébként az IMF-től kapott segítségért cserében vállalta, hogy eladja ezeket a részesedéseket, így teremtve meg a hazai "társfinanszírozását" a nemzetközi segélycsomagnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
A fenntarthatóság nem különálló ESG-feladat, hanem a befektetési és finanszírozási döntések egyik tényezője. A klímaváltozás, a természeti erőforrások sérülékenysége és a gazdasági átállás a vállalatok költségeire, növekedési lehetőségeire és értékére is hat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy befektetés fenntarthatónak nevezhető-e, hanem az, hogy mennyire ismerjük a hosszú távú megtérülését meghatározó kockázatokat.