Érdekes összehasonlítást közöl a Bloomberg az európai államok privatizációs gyakorlatairól azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon állami kézben levő vállalatok konzorciuma nyerte a negyedik mobilszolgáltatóra kiírt tendert az NMHH pályázatán. A Magyar Posta, MVM, MFB alkotta trió 10 milliárd forintot ajánlott a 900 megahertzes frekvenciáért. A cikk emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormánynak jó ideje egyértelmű stratégiája, hogy állami részesedést szerezzen, vagy növeljen olyan cégekben, amelyeket stratégiainak tart, miközben éppen kemény tárgyalásokban áll az IMF-fel és az EU-val azért, hogy pénzt kapjon az elszabadult államháztartási hiányának és államadósságának letöréséhez, amit a piacról egyre nehezebben finanszíroz, lévén egyik mértékadó hitelminősítő sem ajánlja már befektetésre a magyar állampapírokat.

A magyar kormány május 24-én jelentette be, hogy „visszaszerezte” a Mol 21,2 százalékos részvénypakettjét az orosz Szurgutnyeftyegaztól, 2,65 milliárd dollárért (ez akkor nagyjából 500 milliárd forint volt.) Fellegi Tamás akkor „első lépésnek” nevezte a tranzakciót azon az úton, amelyen a magyar állam részesedést szerez „stratégiai” ágazatokban. December 14-én a kormány bejelentette, hogy megveszi a Rába gépgyártó 73,84 százalékát, míg korábban csak 16,15 százalékos tulajdonos volt. A Magyar Villamos Művek, amely most sikeresen pályázott a Postával és az MFB-vel a negyedik mobilszolgáltatóra, korábban 49,5 százalékot vásárolt a Bakony Elektromos Művek Termelő Zrt.-ben, amiben így egyedüli tulajdonos lett.

A Bloomberg érdekesnek tartja a nagybevásárlások időzítését olyan időszakban, amikor éppen pénzt kér a magyar állam és miközben a legtöbb európai ország éppen arról készít tervet, hogyan szerezzen minél több pénzt az állami részesedéseinek eladásából. A görög kormány például tavaly bejelentette, hogy 2015-ig 50 milliárd euróra akarja növelni a privatizációs bevételeit.

A lengyel állam tavaly 126 vállalatból adta el a részesedését, több mint 4 milliárd dollár értékben. A lengyel kincstár a tőzsdén keresztül értékesítette kisebbségi részesedéseit egyebek mellett olyan vállalatokból, mint a legnagyobb európai szénfeldolgozó Jastrzebska Spolka Weglowa, a második legnagyobb lengyel energiatermelő Tauron, vagy a legnagyobb biztosító, a PZU. A lengyel állam szintén megszabadult a Bank Gospodarki Zywnosciowej bankban lévő 12 százalékos részesedésétől is.

Hasonló úton járnak a románok is. Románia idén tervez nagyméretű privatizációs akciókat kisebbségi részesedések eladásával, annak ellenére, hogy a piaci turbulenciák miatt júliusban meghiúsult az OMV Petrom 9,8 százalékos állami részének eladása. A román kormány most el akarja adni a Romgazban meglévő 15 százalékos részesedését, a Hidroelectrica és Nuclearelectrica cégekben levő kisebbségi tulajdonát, az áramhálózati kezelő Transelectricában és a gázipari Transgazban levő részesedését. Románia egyébként az IMF-től kapott segítségért cserében vállalta, hogy eladja ezeket a részesedéseket, így teremtve meg a hazai "társfinanszírozását" a nemzetközi segélycsomagnak.