Míg az adósságokkal küzdő európai országok egyre több pénzt szednek az állami részesedéseik eladásából, addig a legeladósodottabb, Magyarország újabb és újabb részesedéseket vásárol nagyvállalatokban, főleg arra való hivatkozással, hogy meg kell védenie a stratégiai ágazatokat - emlékeztet a Bloomberg azzal kapcsolatban, hogy gyakorlatilag a magyar állam indíthatja a negyedik mobilszolgáltatót.
Érdekes összehasonlítást közöl a Bloomberg az európai államok privatizációs gyakorlatairól azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon állami kézben levő vállalatok konzorciuma nyerte a negyedik mobilszolgáltatóra kiírt tendert az NMHH pályázatán. A Magyar Posta, MVM, MFB alkotta trió 10 milliárd forintot ajánlott a 900 megahertzes frekvenciáért. A cikk emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormánynak jó ideje egyértelmű stratégiája, hogy állami részesedést szerezzen, vagy növeljen olyan cégekben, amelyeket stratégiainak tart, miközben éppen kemény tárgyalásokban áll az IMF-fel és az EU-val azért, hogy pénzt kapjon az elszabadult államháztartási hiányának és államadósságának letöréséhez, amit a piacról egyre nehezebben finanszíroz, lévén egyik mértékadó hitelminősítő sem ajánlja már befektetésre a magyar állampapírokat.
A magyar kormány május 24-én jelentette be, hogy „visszaszerezte” a Mol 21,2 százalékos részvénypakettjét az orosz Szurgutnyeftyegaztól, 2,65 milliárd dollárért (ez akkor nagyjából 500 milliárd forint volt.) Fellegi Tamás akkor „első lépésnek” nevezte a tranzakciót azon az úton, amelyen a magyar állam részesedést szerez „stratégiai” ágazatokban. December 14-én a kormány bejelentette, hogy megveszi a Rába gépgyártó 73,84 százalékát, míg korábban csak 16,15 százalékos tulajdonos volt. A Magyar Villamos Művek, amely most sikeresen pályázott a Postával és az MFB-vel a negyedik mobilszolgáltatóra, korábban 49,5 százalékot vásárolt a Bakony Elektromos Művek Termelő Zrt.-ben, amiben így egyedüli tulajdonos lett.
A Bloomberg érdekesnek tartja a nagybevásárlások időzítését olyan időszakban, amikor éppen pénzt kér a magyar állam és miközben a legtöbb európai ország éppen arról készít tervet, hogyan szerezzen minél több pénzt az állami részesedéseinek eladásából. A görög kormány például tavaly bejelentette, hogy 2015-ig 50 milliárd euróra akarja növelni a privatizációs bevételeit.
A lengyel állam tavaly 126 vállalatból adta el a részesedését, több mint 4 milliárd dollár értékben. A lengyel kincstár a tőzsdén keresztül értékesítette kisebbségi részesedéseit egyebek mellett olyan vállalatokból, mint a legnagyobb európai szénfeldolgozó Jastrzebska Spolka Weglowa, a második legnagyobb lengyel energiatermelő Tauron, vagy a legnagyobb biztosító, a PZU. A lengyel állam szintén megszabadult a Bank Gospodarki Zywnosciowej bankban lévő 12 százalékos részesedésétől is.
Hasonló úton járnak a románok is. Románia idén tervez nagyméretű privatizációs akciókat kisebbségi részesedések eladásával, annak ellenére, hogy a piaci turbulenciák miatt júliusban meghiúsult az OMV Petrom 9,8 százalékos állami részének eladása. A román kormány most el akarja adni a Romgazban meglévő 15 százalékos részesedését, a Hidroelectrica és Nuclearelectrica cégekben levő kisebbségi tulajdonát, az áramhálózati kezelő Transelectricában és a gázipari Transgazban levő részesedését. Románia egyébként az IMF-től kapott segítségért cserében vállalta, hogy eladja ezeket a részesedéseket, így teremtve meg a hazai "társfinanszírozását" a nemzetközi segélycsomagnak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Egyesült Államokban a termelői árak 0,3 százalékkal csökkentek júniusban az előző hónaphoz képest, miközben az elemzők stagnálásra számítottak. Ez volt az első havi visszaesés 2025 augusztusa óta, és a legnagyobb csökkenés 2025 áprilisa óta – közölte az amerikai munkaügyi minisztérium statisztikai hivatala (U.S. Bureau of Labor Statistics).
A német kormány mintegy 13,87 milliárd euró értékű fegyverexportot engedélyezett az év első felében, a legnagyobb kedvezményezett Ukrajna volt 2,5 milliárd eurónyi szállítmánnyal – közölte a német gazdasági minisztérium szerdán.
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, az ukrán államiság napja alkalmából rendezett ünnepségen.
Az európai uniós források lehívása érdekében az államháztartási szabályok módosítását kezdeményezte a kormány. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat szerint az ország költségvetését a kormánynak ismét ősszel kell majd benyújtania a parlamentnek.
A kedvezőtlen nemzetközi környezetben idén 2 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés Magyarországon a Kopint-Tárki szerdán közzétett konjunktúrajelentése szerint.
A Transparency International Magyarország jogi igazgatója július 23-án, csütörtökön délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
