|
| Európai Unió zászlók előtt a Berlaymont épület (Európai Bizottság), Brüsszel, Belgium. |
Tovább éleződött az EU centrum országai és Varsó közötti kapcsolat, miután a lengyel elnök a krynicai gazdasági fórumon éles kritikával élt a német-francia tengely irányába. Andrzej Duda szerint az európai vezető hatalmaknak nem a Macron francia elnök által támogatott többsebességes EU-n kellene gondolkodnia – amely akár széteséshez vezethet -, hanem inkább a szabad és egyenlő nemzetek uniójává kellene válnia. Duda szerint miközben az EU-t leköti a Brexit, valójában a legnagyobb veszély az, ha egyes tagállamok tovább integrálódnak és a többieket pedig hátrahagyják egy B-ligában.
Macron eltökélt
A lengyel vezetés frusztrációja érthető, hiszen diplomáciai és sajtóértesülések szerint Macron francia elnöknek már konkrét elképzelése van arról, hogyan néz majd ki a többsebességes – vagy ahogy ő nevezi, többsávos – Európa. A szeptember 24-i német parlamenti választásokat követően Franciaország javaslatokat tesz majd partnereinek a gazdasági és monetáris konvergencia megerősítésére, valamint az adóügyi és szociális politikák konvergenciájára. Ez annyit tesz, hogy mind szociális téren (elsősorban munkavállalók bére) mind adóügyben (adók nagysága) csökkenteni kell a maghoz tartozó országok közti különbséget.
Hasonló szorosabb integrációt képzel el a francia államfő a biztonság, a védelmi politika és az energiapolitika területén is. Merkel is szorgalmazza az euróövezet közös költségvetési politikájának létrehozását, ami lényegében azt jelentené, hogy egy közös „kvázi pénzügyminisztériumhoz” kerülnének bizonyos költségvetési döntések a nemzeti kormányoktól. Varsó most attól tart, hogy komoly befolyástól esik el, ha a magországok az integráció gyorsítása mellett döntenek. Ráadásul London, a lazább unió eddigi legkomolyabb súlyú támogatója éppen kifelé tart az unióból.
Repedezik az egységes piac
A gazdasági főrumon tovább öntötte az olajat a tűzre Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes, aki szerint egyes nyugat-európai országok megpróbálják leépíteni az EU egységes piacát és diszkriminálják a lengyel vállalkozókat. Varsót felháborítja, hogy Macron már megnyerte a csehek és a szlovákok támogatását a kiküldetési irányelv módosításának ügyében. Ez arról szól, hogy egy országban nem lehetne más európai országok bérszínvonalán dolgozni - ez többek között a lengyel és magyar kamionosok munkáját is érinti.
A lengyelek - és a magyarok - szerint az irányelv módosítása sérti a keleti országok versenyelőnyét, ami az alacsonyabb bérszínvonal. A módosítást ezért alig leplezett francia protekcionizmusnak tartják. Macron szerint viszont kompromisszumra lenne szükség, ugyanis szerinte a nyugaton átmenetileg sokkal olcsóbban dolgozó keletiek igazságtalan versenyt támasztanak.
Varsó és Budapest célkeresztben
Juncker bizottsági elnök a nyári szünet előtt a sajtóhírek szerint arra kérte a biztosokat, hogy kormányaiknál lobbizzanak a Varsó elleni hetedik cikkely szerinti eljárás elindítása érdekében. Ehhez az EB vagy az Európai Parlament (EP) indoklással ellátott javaslata alapján a tagországok harmadának támogatására is szükség van. Brüsszel előzőleg azt kifogásolta, hogy súlyos veszélyek fenyegetik a demokratikus játékszabályokat, a bíróságok függetlenségét. Azt sürgette, hogy a varsói kormány vagy egy hónapon belül vonja vissza a tervezetet, vagy módosítsa azt.
|
| Káncz Csaba |
A lengyel tervezet leginkább vitatott része, hogy a parlament ellenőrzése alá kerülne a bírák kinevezésére hivatott testület, a Legfelsőbb Bíróság tagjai pedig csak akkor maradhatnának hivatalukban, ha az államfő megerősíti őket. Brüsszel azt fontolgatja, hogy a tagok figyelmeztetést adnának ki a jogállam súlyos megsértésének kockázata miatt. Ehhez négyötöd szükséges, vagyis meg lehetne kerülni Orbán Viktor vétóját.
Közben Brüsszelben erősödnek a hangok, miszerint a jövőben az uniós pénzeket a jogállamiság betartásához kellene kötni. A magyar miniszterelnök virágzó körét is kellemetlenül érinthetik azok a sokasodó vélemények, hogy egyúttal szigorítani kellene az uniós alapok elköltésének ellenőrzését, a visszaélések és a korrupció magakadályozása érdekében.
Káncz Csaba jegyzete.
A tavaszi állampapír-lejáratok és az élénkülő infláció újra a megtakarítások felé fordította a figyelmet. A Klasszis Podcastben a részvénybefektetésekben gondolkodóknak adott támpontokat Liener Gábor, a Raiffeisen ügyvezetője. 
