Múlt szerdán Abij Ahmed etióp miniszterelnök légicsapásokat rendelt el az ország északi, félautonóm tartománya – Tigráj – ellen. Egyben féléves rendkívüli állapotot rendelt el a 6 millió lakosú tartományban.
Mivel az eritreai háború örökségeként az ország hadseregének fele az etnikailag elkülönült Tigrájban állomásozik, a katonai hírszerzési múlttal rendelkező miniszterelnök nem számíthat sétagaloppra. A politikai felfordulás biztos jeleként vasárnap Abij elbocsátotta a hadsereg főparacsnokát, a hírszerzés főnökét és a külügyminisztert.
Szépen indult
A miniszterelnököt tavaly decemberben Nobel-békedíjjal jutalmazták a 2018-as teljesítményéért, amikor kiegyezést ért el a nemzetiségek között, szabadon bocsátotta a politikai foglyokat, feloldotta a pártok alapítására kivetett tilalmat és békeszerződést kötött Eritreával. Mialatt a külföld még ünnepelt, a szakértők már egy biztonsági vákuumra figyelmeztettek, amelybe dinamikusan törtek be az etnikai alapon szerveződött milíciák. A tigráji elit ugyanakkor nem bocsátotta meg az új vezetésnek, hogy kiszorították régi hatalmi pozícióiból.
Az idén augusztusra kitűzött általános választást a Covid-19 járvány miatt a központi kormány lefújta. A tigrájok azonban ennek ellenére megtartották a szavazást, és miután az addisz-abebai törvényhozás ezt illegitimnek nyilvánította, megszakították a kapcsolatukat a központi kormányzattal.
Feszült regionális környezet
116 millió lakosával Etiópia a második legnépesebb ország Afrikában, amely az elmúlt két évtizedben a világon a harmadik legmagasabb ütemű GDP-növekedést mutatta fel. Az országban mintegy 80 etnikai csoport él, és a mostani összetűzés nemcsak az ország szétesésével, hanem Kelet-Afrika destabilizációjával is fenyeget. A tigráji etno-nacionalista katonai mozgalom 1975-ben jelent meg először és 1991-ben komoly szerepe volt a szovjetek által támogatott rezsim megbuktatásában.
Az utóbbi napok katonai krízise feszült regionális környezetben robbant ki, ugyanis az Egyiptom, Szudán és Etiópia közötti tárgyalásokon évek óta nincs áttörés a Nílus felső folyásán épített, 4,8 milliárd dollárba került óriási etióp gát – „Grand Ethiopian Renaissance Dam” (GERD) – vízelosztása kapcsán. Trump elnök Egyiptomot és Szudánt támogatja Etiópiával szemben, és múlt hónapban még a gát felrobbantásának lehetőségét is megpendítette Egyiptom részéről, amit az etiópai miniszterelnök „agressziónak” minősített. Azt még nem tudni, hogy Joe Biden megválasztott elnök hogyan áll majd hozzá, és kit támogat ebben a robbanásveszélyes szituációban.
Etiópia belső dezintegrációja harmonikusan illeszkedik Kelet-Afrika hasonló szétesési folyamataihoz, amely évek óta látható Szudánban, Dél-Szudánban és Szomáliában. Etiópia területén jelenleg is csaknem 800 ezer külföldi és másfélmillió belső menekült tartózkodik. Egy elhúzódó háború ezeket a számokat sokszorosukra növelné, és a menekülők a környező, meglehetősen ingatag belső viszonyokkal bíró államokra zúdulnának.
A rekordaszály után új korszak jön az energiaellátásban. 
