5 teendő, 4 tanulság
Magyarország a brit EU-tagság feladását eredményező múlt csütörtöki brit népszavazás után kialakult helyzetben öt fő teendőt és négy fontos tanulságot lát - tette hozzá a külügyminiszter.
Szijjártó Péter utóbbiak között említette talán a legfontosabb tanulságként, hogy "le kell végre számolni Brüsszel bevándorlási politikájával".
| Szijjártó megvédte a briteket, kiosztotta az EU-t >>>> |
"Brüsszel bevándorlási politikája egyértelműen veszélybe sodorja az európai egységet, tehát Brüsszel bevándorlási politikájával végleg le kell számolni" - hangsúlyozta.
A további tanulságok közül Szijjártó Péter szerint az egyik az, hogy "nem lehet úgy európai politikát folytatni, hogy figyelmen kívül hagyják az európai emberek véleményét", míg a másik, hogy az európai emberek maguk akarnak dönteni a sorsukról, életükről.
"A brit népszavazás világosan megmutatta, hogy az európai emberek nem hajlandóak elfogadni, hogy valahol Brüsszelben, zárt körben, zárt ajtók mögött döntsenek az európai bürokraták arról, hogy hogyan fog kinézni Európa jövője, például olyan fontos kérdésekben, mint hogy kivel kell majd az európai embereknek együtt élniük" - mutatott rá a miniszter. A negyedik következtetés pedig az, hogy "képmutatás helyett az őszinte politika kell Európában, a dolgokat nevükön kell nevezni, valós kérdésekre, valós válaszokat kell adni".
Mit kellene tenni?
Az öt európai teendő között a miniszter elsőnek azt említette, hogy be kell fejezni a britek kritizálását, "mert a brit népnek joga van arra, hogy döntsön, milyen jövőt szán Nagy-Britanniának, s döntésüket tiszteletben kell tartani".
A második teendő, hogy észre kell venni: az EU második legerősebb gazdasága lépett ki szervezetből, s ezért nem a briteket kell felelősségre vonni, hanem azt kell megnézni, hogy min is kell változtatni Brüsszelben, az EU-ban.
|
| A V4-ek Németországgal és Franciaországgal kibővített külügyminiszteri tanácskozása Prágában. Kép forrás: KKM / Burger Zsolt |
A harmadik fontos teendő az, hogy be kell fejezni a hisztériát. A szerződések szerint kell eljárni, és a szabályok szerint egy tagország dolga bejelenteni kilépési szándékát. "Nem helyes a britek nyomás alá helyezése, nem helyes a britek sürgetése. A britek joga eldönteni, mikor jelentik be a kilépési szándékukat" - jegyezte meg Szijjártó Péter.
Negyedik teendőként kifejtette, hogy a kilépés nem bürokratikus eljárás, hanem politikai. "Számunkra sokkal fontosabb a tárgyalások tartalma és a tárgyalások végén elfogadandó eredmény, mint az, hogy a tárgyalások mikor fognak elkezdődni. Úgy gondoljuk, hogy amíg nem tudjuk, nem vagyunk azzal tisztában, hogy az európai uniós tagállamok valójában mit is akarnak majd elérni a kilépési tárgyalások végén, addig nem szabad sürgetni a tárgyalások megkezdését" - mondta a miniszter.
Ötödik pontként leszögezte, hogy nekünk magyaroknak, a közép-európaiaknak nagyon komoly érdekeink lesznek a tárgyalások során, amelyeket érvényesíteni szeretnénk, s azt akarjuk "hogy a magyar, a közép-európai álláspontok és érdekek is megjelenjenek a végső európai uniós tárgyalási mandátumban". Példaként említette: a közép-európai országokból több százezren dolgoznak Nagy-Britanniában, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen megállapodásra tudnak jutni a felek, illetve hogy milyen szabályozás vonatkozik ezekre a közép-európai állampolgárokra.
Járatlan út
Szijjártó Péter elmondta, hogy az EU "járatlan úton jár, tekintettel arra, hogy még soha nem került sor kilépésre, illetve kilépési tárgyalásokra, ezért a keretek meglehetősen bizonytalanok". Szerinte rendkívül fontos, hogy minél több konzultációra kerüljön sor tagállami körben, s Magyarország ezért üdvözölte a csehek által összehívott prágai tanácskozást, egyeztetést is.
Valamire készül a miniszterelnök február 14-én. 
