A jelentés szerint a GDP bővüléséhez leginkább a nagyon magas külkereskedelmi többlet járult hozzá.
A második negyedévben az import 8,3 százalékkal, míg az export 0,7 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi mérleg hozzájárulása a GDP növekedéséhez 6,7 százalékpont volt.
A belföldi fogyasztás eközben 5,4 százalékkal zsugorodott. A háztartások fogyasztási kiadásai 1,1 százalékkal estek vissza, ami először fordult elő két egymást követő év növekedése után.
A végső fogyasztási kiadások változatlan szinten maradtak, míg az állóeszköz-felhalmozás 20,1 százalékkal esett vissza, elsősorban a készletek csökkenése miatt, írta az MTI.
Magyarország bruttó hazai terméke a második negyedévben 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. Az előző negyedévhez képest a GDP 0,3 százalékkal esett vissza.
Az euróövezetben a második negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a GDP az egy évvel korábbival összevetve, az EU-ban pedig 0,5 százalékos növekedést mértek. Az előző negyedévhez viszonyítva a második negyedévben 0,3 százalékkal nőtt a GDP az euróövezetben és nem változott az EU 27 tagállamában.
Az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb mértékben Írországban nőtt a gazdaság, 2,8 százalékkal, illetve Romániában 2,7 százalékkal, míg a legnagyobb csökkenés Észtországban (3 százalék), illetve Svédországban ( 2,4 százalék) volt az előzetes adatok szerint.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
