Már 17-en halhattak meg a Mount Evereste az idei évben, írja a Himalayan Times. Közülük 12-t már elhunytként, öt hegymászót – két nepálit és három külföldit, köztük a magyar Suhajda Szilárdot – pedig hivatalosan eltűntként tartanak nyilván.
Tragikus év
A 12. áldozat a kanadai Petrus Albertyn Swart volt, aki a csúcs felé tartva, a 4-es tábor felett lett rosszul. A serpák segítségével a 7950 méteren lévő táborba még vissza tudott térni, de később, úton a 3-as tábor felé meghalt. Az áldozatok között van többek között egy-egy ausztrál, malájziai, indiai és moldovai hegymászó is.
Nincs nyoma a malájziai, süketnéma Hawari Bin Hashimnek sem, aki a csúcs megmászása után, május 18-án tűnt el a 4-es tábornál. Az indiai-szingapúri Shrinivas Sainis Dattatrayának 8500 méteren veszett nyoma, állítólag lezuhant a hegy tibeti oldalán. Május 25-e óta pedig nem sikerült elérni a nepáli Ranjit Kumar Shaht és serpáját, Lakpa Nurut sem.
Az Explorersweb szerint az áldozatok száma új rekordhoz közelít.
Statisztikájuk szerint 2014-ben 17-en vesztették életüket (15-en egy lavinában, ketten pedig egészségügyi problémák miatt), 2015-ben pedig a nepáli földrengés okozta lavina ölt meg 18 hegymászót egy táborban.
A szaklapnak nyilatkozó források szerint az idén rendkívül sok mentőakciót kellett indítani a térségben, ráadásul nem mindegyik lett bejelentve.
Az ausztrál ABC News szerint idén már kétszer annyian vesztették életüket a Mount Everesten az eddigi átlaghoz képest. Az 1922 óta vezetett himalájai adatbázis szerint a világ legmagasabb hegye eddig minimum 322 halálos áldozatot követelt, azaz egy évre (azokat az éveket figyelembe véve, amikor dokumentáltan jártak ott hegymászók) 4,4 haláleset jut.
Több a próbálkozó, több a haláleset
Ez a statisztika 2014-et jelöli a legtragikusabb évként (17 haláleset), ezután következik 1996 (15 áldozat), majd 2015 (14 áldozat). Az adatokból kitűnik az is, hogy a 80-as évek óta jelentősen megnőtt – és azóta is magas szinten van – a tragédiák száma, az ezredforduló óta pedig 6,4-re emelkedett az évi halálesetek száma.
Ez nyilván összefüggésben áll azzal, hogy megnőtt az extrém kihívás népszerűsége, azaz egyre többen próbálkoznak megmászni a Mount Everestet. Míg a 80-as években néhány száz ember vett részt ilyen expedíciókban évente, addig az elmúlt években már több mint ezer.
Szakértők szerint ezáltal megnőtt a kellő tapasztalattal nem rendelkező próbálkozók száma is.
Mindez lehet a magyarázata a tragédiák növekvő számának is. Az ausztrál lap szerint Nepál minden eddiginél több, 478 engedélyt bocsátott ki idén a csúcs meghódítására, a serpákat is beszámítva pedig még ennél is többen vették és veszik célba a csúcsot.
Az eddigi rekordot 2021-ben regisztrálták, akkor 408 engedélyt adtak ki. Alan Arnette, aki már négy alkalommal mászta meg a világ legmagasabb csúcsát, kaotikusnak nevezte az idei szezont. Mint mondta, az idei tragédiák közül hetet magassági betegség, hideg vagy kimerültség okozott.
Az ABC News szerint ugyanakkor a fatalitási ráta nem emelkedik, azaz a 100 hegymászóra jutó halálesetek száma relatív stabil maradt az elmúlt években – sőt, egy 2020-ban publikált amerikai tanulmány szerint a ráta a ’90-es évek óta változatlan, körülbelül egy százalék.
A sikeres csúcshódítások aránya ugyanakkor duplájára nőtt az elmúlt három évtizedben (ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mindenki vissza is tudott térni a csúcsról).
A legtöbb haláleset lavinák és lezuhanás miatt következett be. Gyakori halálok még az akut hegyi betegség és egyéb betegség, valamint „az elemeknek való kitettség” (tehát az extrém oxigénhiány és a hideg.)
Beírta magát a történelembe
Suhajda Szilárd az egyik legtapasztaltabb és legsikeresebb magyar hegymászó volt: 2019-ben első magyarként, kísérő és oxigénpalack nélkül mászta meg a világ egyik legnehezebb hegyének tartott, 8611 méteres K2-t, 2022-ben pedig ugyancsak kísérő és oxigénpalack nélkül hódította meg a 8516 méteres Lhocsét.
Most a 8848 méteres Mount Everestet, tehát a Föld legmagasabb pontjának megmászását tűzte ki célul, szintén pótlólagos oxigén és serpa nélkül. Ez még egyetlen magyarnak sem sikerült.
Hivatalos Facebook oldala szerint május 23-án este, nepáli idő szerint 21:05-kor indult el a csúcsra, tökéletes időjárási körülmények között. Először 24-én 08:00 órakor, az úgynevezett Balcony tetejéről, 8450 méterről hívta az itthoni háttércsapatot. Akkor lassan, de stabilan haladt.
Suhajda Szilárdot a Balconynál kétszer is látta egy kanadai dokumentumfilmes, Elia Saikaly. A találkozásaik között megtett távolságra utalva azt mondta, hogy a magyar hegymászó nagyon lassan haladt előre.
A kanadai férfi megszólította őt, de Suhajda Szilárd nem válaszolt, hanem lassan, de egyenletesen ment tovább felfelé.
Másodszor a Déli-csúcs lábától, 8630 méterről telefonált, nepáli idő szerint 13:30-kor. Itt elmondta, hogy fizikailag jól van, de a mászás nehéz, és elég késő van. Ugyanakkor határozottan teljesíthetőnek tartotta a csúcs elérését és a visszatérést a 4-es táborba. Hangkapcsolat ezután már nem jött létre a mászóval.
Nyomkövetőjéről az utolsó jel helyi idő szerint 19:30-kor, 8795 méterről érkezett. Ez a Hillary-lépcső magassága. A csúcs innen mindössze 53 méter szintkülönbségre, addigi mozgása alapján körülbelül másfél órányi mászásra volt.
A hazai háttércsapat május 25-én reggel értesült arról, hogy Suhajda Szilárd körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában van. Az őt észlelő csapat ugyanis ruházata alapján egyértelműen be tudta azonosítani. Amikor elhaladtak mellette, életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta.
A hegymászó oldalán elérhető Facebook-bejegyzés szerint a serpa vezető rendkívül legyengült állapotú kínai kliensét támogatta lefelé a csúcsról, ezért semmilyen módon nem tudott segíteni a magyar hegymászónak, aki ráadásul a mászóúttól távolabb feküdt, ezért nem kapcsolódott a rögzített biztosító kötélhez.
Keresését a legjobb nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat végezte, akik május 27-én hajnalban értek a helyszínre.
A megadott helyen már nem találták, ezért elkezdték szisztematikusan átkutatni a területet. Felmásztak a csúcsig, majd visszatértek a Hillary-lépcsőhöz, és annak környékét is átvizsgálták, de nem bukkantak a nyomára.
Szakértők szerint az eltelt időt, valamint az időjárási és terepviszonyokat figyelembe véve nincs esély arra, hogy a hegymászót életben találják, ezért a földi keresést befejezték.
„Biztos, hogy Szilárd nem él, nagyon sajnálom” – mondta az egyik keresést végző serpa, Mikel a Világgazdaságnak ma délelőtt. Hozzátette: a 4-es táborban rábukkantak sátrára, amelyben sisakokat, kesztyűt és gyógyszereket is találtak, azokat lehozták.
Suhajda Szilárd nyomkövetője alapján 8795 méteres magasságra ért fel, és ezzel történelmi tettet hajtott végre: eddig még soha, egyetlen magyar hegymászó sem jutott el oxigénpalack és serpák nélkül ilyen magasságba.
Suhajda Szilárddal és Klein Dáviddal lapcsoportunk 2020-ban készített interjút, ezt itt olvashatják.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
