Szputnyikos vagyok, hova utazhatok? Minden, amit az uniós Covid-igazolványról tudni érdemes

Július elsejétől bevezetik a koronavírus elleni védettséget igazoló digitális igazolványt az EU-ban, jelentette be tegnap az Európai Bizottság.

A dokumentum célja, hogy ismét

könnyebb legyen az utazás az európai közösségen belül, karantén- vagy tesztkötelezettség nélkül léphessünk be más uniós tagállamokba, tehát – amennyire csak lehetséges – visszakapjuk a jogot a szabad mozgáshoz, amit a koronavírus-járvány miatt korlátoztak.   

De pontosan mire jogosít fel az igazolvány? Kik kaphatják meg, és mely vakcinák élveznek előnyt? Utazhatnak-e szabadon például azok, akik Szputnyik- vagy Sinopharm oltásokat kaptak?

Az Európai Parlament és az Euobserver segítségével összegyűjtöttük, amit a dokumentumról és a magyarok utazási lehetőségeiről tudni érdemes.                       

Kinek jár?

A dokumentumot az kaphatja meg,

akit beoltottak koronavírus ellen, vagy igazoltan felgyógyult koronavírus-fertőzésből, vagy friss, negatív teszteredménnyel rendelkezik.

A gyakorlatban három külön igazolásról van szó.

A gyógyultak esetében az érvényesség 180 nap a fertőzéstől számítva. A tesztek közül a PCR-teszt 72, az antigén gyorsteszt 48 óráig érvényes – az országonként eltérhet, hogy melyiket fogadják el. A szerológiai vizsgálatokat viszont egyelőre nem fogadják el.

Az oltás érvényességi ideje a dokumentumban még nem tisztázott (a magyar védettségi igazolvány például nem tartalmaz lejárati időt, ha oltás miatt adták ki). A július elsejétől életbe lépő rendszer mindenesetre egy évig lesz működésben.      

Mi lesz benne?

A feltüntetett adatok között szerepel a tulajdonos neve és születési ideje, a kibocsátó hatóság neve, valamint egy egyedi azonosító.

Az oltási igazolványban a vakcina típusát és gyártóját, a kapott adagok számát, valamint az oltás(ok) dátumát tüntetik fel. A tesztelést tanúsító dokumentum a teszt típusát, idejét, helyét és eredményét, a gyógyultságot igazoló dokumentum pedig a pozitív teszteredmény idejét és a dokumentum érvényességét (tehát a védettség feltételezett hosszát) tartalmazza.

A tesztelés alapesetben díjköteles, egy PCR-teszt ára 50 és 190 euró (17 és 66 ezer forint) között mozog az EU-ban. Az Európai Bizottság ugyanakkor 100 millió euróval támogatja azokat a teszteket, amelyeket elfogadnak a dokumentum kiállításához, és ezzel is arra ösztönzi a tagállamokat, hogy gondoskodjanak széles körben és megfizethető áron elérhető tesztekről.  

Az igazolványt a nemzeti hatóságok állítják majd ki digitális vagy papírformátumban, ingyenesen.

A dokumentum tartalmaz egy QR-kódot is a szükséges adatokkal.

A közös uniós rendszernek köszönhetően az igazolványok kiállításához és ellenőrzéséhez használt tagállami technológiák egymással kompatibilisek lesznek.

Mire jogosít fel?

Az igazolvány megkönnyíti az EU-n belüli utazást, ugyanakkor önmagában nem garantálja azt – útlevélre vagy más személyazonosító dokumentumra továbbra is szükség van.

Az már a tagállamokon múlik, hogy az utazáson túl még mire jogosíthat fel.

Egyes országokban például étterembe vagy moziba is mehetünk vele a tervek szerint.

Az igazolványt az összes uniós tagállam elismeri.

Melyik vakcina a nyerő?

Azok számára, akiket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcinák egyikével oltottak be, a tagállami hatóságoknak ki kell állítaniuk az igazolványt.

Eddig négy ilyen oltóanyag van: AstraZeneca, BionTech/Pfizer, Johnson&Johnson (Janssen), Moderna. A tagállamoknak ezeket a dokumentumokat kölcsönösen el kell fogadniuk.

Az ilyen tanúsítvánnyal (és általában az uniós Covid-igazolvánnyal) rendelkezők esetében nem vezethetnek be utazási korlátozásokat (kötelező karantént vagy tesztkötelezettséget), a rendkívüli helyzeteket leszámítva.

Brüsszel ugyanakkor

nyitva hagyott egy kiskaput azoknak is, akiket más, az EMA által még nem engedélyezett, de egyes tagállamok vagy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jóváhagyott vakcinával oltottak be – ide tartozik az orosz Szputnyik és a kínai Sinopharm.

A tagállamok ugyanis saját döntésük alapján elfogadhatják ezeket.  

Összegezve: azok, akik AstraZenecát, Pfizert, Janssent vagy Modernát kaptak, elvileg szabadon utazhatnak az EU-n belül. Azoknak viszont, akik Szputnyikkal vagy Sinopharmmal oltottak be, utazás előtt érdemes tájékozódniuk, hogy az adott ország elfogadja-e a vakcinát, vagy feltételekhez köti a beutazást.

Az EMA által engedélyezett vakcinák köre természetesen bővülhet. Az Ügynökség már vizsgálja a Szputnyikot, a döntést korábban májusra vagy júniusra prognosztizálták.

És ha nincs uniós igazolványom?

A magyar kormány kétoldalú megállapodásokkal próbálja elérni, hogy – a vakcina típusától függetlenül – minél több országba utazhassunk be korlátozások nélkül védettségi igazolvánnyal.

Eddig 14 országgal kötött ilyen megállapodást,

közülük 9 európai (Ciprus, Csehország, Észak-Macedónia, Horvátország, Moldova, Montenegró, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia), négy ázsiai (Bahrein, Grúzia, Mongólia, Törökország), egy pedig észak-afrikai (Marokkó). 

Ezen országok listája folyamatosan bővülhet.