Az ország történetének legsúlyosabb vonatbalesete hatalmas felháborodást váltott ki, szerda este Athénban tiltakozók kövekkel dobálták meg a vasúttársaság székházát, és Szalonikiben, valamint Láriszában is tiltakozások voltak.
Csütörtökön országszerte munkabeszüntetéssel tiltakoztak a vasúti dolgozók, miután a vasutas szakszervezet sztrájkot hirdetett. Az érdekképviseleti szervezet szerint a kormány többszöri kérésre sem volt hajlandó meghallani a biztonsági előírások javítására irányuló követeléseiket.
Sajtóértesülések szerint a szakszervezet már régóta próbálja felhívni a görög vasúttársaság (OSE) figyelmét az Athén-Szaloniki vonal vezérlőrendszerének hiányosságaira, amelyek miatt ezen a szakaszon több kisebb baleset is történt az utóbbi időben.
Kosztasz Karamanlisz közlekedési miniszter lemondott az eset miatt. Utódja, Jorgosz Gerapetritisz szerint a kormány egy szakértőkből álló bizottságot hoz létre, hogy átlátható módon ki tudja vizsgálni a vonatbaleset körülményeit.
Az Athénból Szalonikibe tartó személyvonat, amelyen mintegy 350-en utaztak, és a Szalonikiből indult tehervonat Lárisza előtt ütközött össze eddig tisztázatlan körülmények között, az ütközés miatt több kocsi kisiklott, és három lángba is borult.
A BBC-nek egy halottkém csütörtök délután azt mondta, hogy 57 holttestből vettek eddig DNS-mintát az azonosításhoz.
Egy tűzoltósági szóvivő szerint az első kocsiban, amely kigyulladt, az 1300 Celsius-fokot is elérte a hőmérséklet, így nehéz azonosítani a bent rekedt utasok holttestét. Az azonosításhoz a családtagoktól vett DNS-t használnak a szakemberek. Konsztantia Dimoglidu rendőrségi szóvivő szerint 48 sérültet ápolnak még kórházban, közülük hatot intenzív osztályon.
Sajtójelentések szerint a mentőalakulatok még mindig dolgoznak a roncsok közé szorult holttestek kiemelésén.
A láriszai állomásfőnök, akit még szerdán vettek őrizetbe, csütörtöki ügyészségi meghallgatásán részben felelősséget vállalt a történtek miatt, de ügyvédje szerint más tényezők is közrejátszottak a balesetben.
(MTI)
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
