Az Egyesült Államokban elkészült az első olyan üzem, amely profitorientált vállalkozásként foglalkozik a légkörben felhalmozott szén-dioxid kivonásával és újrahasznosításával - számolt be az újdonságról a Bloomberg. Ezt a lehetőséget és technológiát egyszerre fogadja taps és lehurrogás.
Azok tapsolnak, akik szerint a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez szükség van erre az iparágra is és azok ingatják a fejüket, akik szerint ez elodázza a gazdaság átállását a szén-dioxid-kibocsátás nélküli működésre. Az üzem Kalifornia államban San Franciscóban van. Tulajdonosa a Heirloom Carbon Technologies vállalat. Ez az egyike a maroknyi olyan cégnek, amely közvetlen légköri szén-dioxid-leválasztással (direct air capture, DAC) foglalkozik.
Az első létesítmény mindössze évi 1000 tonna szén-dioxidot tud kivonni a légkörből, de minden új iparág kicsiben kezdi, hogy azután, ha van benne fantázia, nagyra nőjön. Ennek szellemében a Texas és Louisiana államokban épülő DAC komplexumok már jóval nagyobb teljesítményt ígérnek. Az utóbbi az évtized végére évi egymillió tonna kivonását.
A Heirloom 53 millió dollárt gyűjtött első tőkebevonási fordulójában 2022-ben mások mellett a Microsoft Climate Innovation Fundjától és Bill Gates milliárdos Breakthrough Energy Ventures alapjától. Azt nem árulják el, mennyibe kerül egy tonna gáz kivonása a levegőből. Erről annyit kommunikált a cég, hogy ezt 2030-ra 100 dollárra akarják csökkenteni.
A vállalat ügyfelei nagy szén-dioxid-kibocsátó vállalatok lehetnek. Az amerikai kormány 3,5 milliárd dollárt költ az Egyesült Államok-szerte indult DAC-projektek támogatására. Ez valójában mindkét fél részéről befektetés annak tükrében, hogy a Bloomberg szakértői becslése szerint a DAC-os technológiára építő iparág értéke 2037-re elérheti az 1000 milliárd dollárt.
A Heirloom igyekszik abban is példát mutatni, hogy a kivont gázt nem föld alatti tárolókba pumpálja, hanem hosszabb távon egy zöld építőanyagokat gyártó vállalattal összeállva közösen építési anyagok előállításához használnák fel.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
