Az elmúlt napokban több száz helyen dőltek meg a hőmérsékleti rekordok Európában, Svájctól Lengyelországon át hazánkig. Itthon a valaha volt legmelegebb szentestét regisztrálták Budapesten, majd január 1-jén 18,9 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet Sellyén ezzel országos rekordot döntve.
Franciaországban december 30-ról 31-re virradó éjszaka volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, de a hőmérséklet délnyugaton újév napján is közel 25 Celsius-fokig emelkedett.
A németországi meteorológiai szolgálat, amely több helyen is 20 fok feletti hőmérsékletet mért, azt mondta, hogy ilyen enyhe évfordulót a feljegyzések 1881-es kezdete óta nem tapasztaltak az országban.
Csehországban sok helyen a fák virágzásnak indultak, míg a svájci meteorológiai szolgálat pollenfigyelmeztetést adott ki az allergiásoknak a korán virágzó mogyorófélék miatt, miközben a máskor ilyenkor nyüzsgő európai síközpontok hó hiányában kihaltak.
A tudósok szerint a januári meleg időjárás az ember okozta éghajlatváltozás hosszabb távú tendenciájának része, és olyan idei szélsőséges időjárási eseményeket követ, mint a halálos hőhullámok Európában és Indiában, valamint a pakisztáni áradások.
Ennek fényében különösen aggasztó, hogy még Németországban sem sikerült a szén-dioxid-kibocsátást szinten tartani, sőt az 2022-ben még növekedett is. Mindez veszélyezteti Európa legnagyobb gazdaságának éghajlatvédelmi célkitűzéseit. A negatív változás annak eredménye, hogy a kőolaj és a szén nagyobb mértékű felhasználásából adódó többletkibocsátás ellensúlyozta az alacsonyabb energiafogyasztásból és a megújuló energiaforrások rekordszintű termeléséből adódó kibocsátáscsökkenést – derült ki az Agora Energiewende klímavédelmi intézet Reuters által idézett adataiból.
Németország 2022-es energiafogyasztása 4,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest, és az újraegyesítés óta a legalacsonyabb szintre esett, köszönhetően a megugró energiaáraknak, az enyhe időjárásnak és a kormányzat lakossághoz intézett felhívásának, hogy az orosz gázimport hirtelen visszaesése miatt takarékoskodjanak az energiával.
A szén és a kőolaj megnövekedett felhasználása azonban semmissé tette az energiatakarékosság révén elért kibocsátás-csökkentést.
Mindez annak ellenére történt, hogy a megújuló energiaforrások aránya rekordot jelentő 46 százalékot ért el Németország villamosenergia-mixében. Európa legnagyobb gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása tavaly 761 millió tonna körül volt, ami elmaradt a 756 millió tonnás céltól, valamint a 2020-as referenciaértéktől, vagyis az 1990-hez képest 40 százalékos csökkentéstől – közölte az Agora.
Robert Habeck gazdasági miniszter szerint a számadatok azt mutatják, hogy Németország jó úton halad a megújuló energiaforrások elterjesztésében, miután tavaly több törvényt is elfogadtak, hogy felgyorsítsák ezt a folyamatot. Habeck elmondta, hogy a kormány tárgyalásokat folytat egy energiahatékonysági törvényről is. „A számok azt mutatják, hogy mennyire fontos az energiatakarékosság érdekében végzett munka” – idézte a Reuters egy korábbi nyilatkozatát.
Berlin célja, hogy 2045-re szén-dioxid-semlegessé váljon, 2030-ra pedig 65 százalékkal csökkentse a kibocsátást 1990-hez képest. Jelenleg azonban, az Oroszország ukrajnai invázióját követő energiabiztonságot szolgáló rövid távú intézkedések miatt nem tudta teljesíteni a kitűzött célokat.
2022 nyarán Németország a csökkenő gázszállítások ellensúlyozására engedélyezte a széntüzelésű erőművek újraindítását vagy élettartamuk meghosszabbítását.
Az energiaipar CO2-kibocsátása 2022-ben 255 millió tonna volt, ami 3 százalékkal több az előző évinél, de valamivel elmarad az ágazat 257 millió tonnás célértékétől.
A feldolgozóipar is teljesítette a célját, tavaly 8 millió tonnával csökkentette a kibocsátást a takarékossági intézkedéseknek és a termelés visszaesésének következtében, a közlekedési és az építőipari ágazat azonban elmaradt az éves céljától.
Habeck szerint sürgős intézkedésekre van szükség a közlekedési ágazat CO2-kibocsátásának csökkentéséhez, az ágazat megreformálása azonban nagyobb kihívást jelent, mint a gazdaság más területeinek reformja, mivel az emberek mindennapi életét érinti, amelyet nem lehet gyorsan megváltoztatni.
Azt is lehet tudni, mennyi kamatot fizet. 
