Katonai eszközöket a nyugati országoknak a Kaukázusban nem áll szándékukban bevetni, a harcias retorika részükről így csak hetvenkedés, blöff volt - írta Clifford Gaddy "Hogyan ne büntessük meg Oroszországot?" című cikkében.
Moszkva megfenyítésére a gazdasági büntetés marad, amely viszont a világgazdasági rendszerre nézve is veszélyekkel járhat. Sok nyugati politikus szerint meg kellene gátolni Oroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez, ki kellene zárni a fejlett ipari országok G8-as klubjából és korlátozni kellene a Nyugattal való kereskedelmi forgalmát, beruházásait.
Ez a Newsweek szerint téves megközelítés, amely eredménytelen volna, sőt, ellenkező hatása lenne, több kára származna belőle a Nyugatnak, mint Oroszországnak. A nyugati érdekek sérülnének, ha Moszkva például leállítaná az együttműködést az űrkutatási és atomenergia-programokban. Az orosz gazdasági kapcsolatok elvágása a lehetőségek megszüntetését is jelentené.
A szerző szerint a globális gazdaság addig jól működik, ameddig szereplői betartják a szabályokat. Annak azonban nem lehet jó eredménye, ha egy fontos szereplő félig betartja a szabályokat, félig nem. Oroszország energiaforrásai és pénztartalékai alapján pedig kulcsszereplő, teljesen a rendszeren belül kell tartani.
Oroszország persze rendkívüli eset. A sztálinista múlt máig áthatja az ország belső ügyeit és külpolitikáját, gazdasági életét. Moszkva a biztonsági kockázatok miatt talán nem reagálna azonnal és kiszámíthatóan a Nyugat által világosnak tekintett pozitív vagy negatív gazdasági ösztönzőkre. Oroszország olaj- és gázkészletének köszönhetően úgy tudta gazdaságát feléleszteni, hogy nem vált nyugativá.
"Talán tévedtünk, amikor megelőlegeztük azt a feltételezést, hogy Oroszország biztosan a normalizálódás útjára lépett" - összegezte véleményét a Newsweek szerzője, aki szerint ezek után viszont már nem engedhető meg még egy, súlyosabb tévedés: nem lehet a világ legnagyobb energiaexportőrét, az amerikai deficit egyik legnagyobb finanszírozóját kitaszítottságba lökni, és a már így is kissé bizonytalan nemzetközi gazdasági rend ellenlábasává tenni.
Kétmilliárd a kára Grúziának
A Grúzia és Oroszország közötti fegyveres konfliktus legkevesebb 2 milliárd dollár (1,4 milliárd euró) értékű kárt okozott a kaukázusi köztársaságnak - jelentette ki a Financial Times című brit lapnak adott nyilatkozatában Miheil Szaakasvili grúz elnök. Az újság hétfői számában megjelent interjúban Szaakasvili úgy vélte, hogy az elszenvedett gazdasági veszteség akár "dollármilliárdokra is rúghat, de jelenleg 2 milliárdról beszélünk".
Az államfő leszögezte azt is, hogy a helyreállítási munkák nemcsak külföldi pénzügyi támogatást igényelnek, hanem fontos az is: Európa és az Egyesült Államok nyújtson olyan garanciákat, amelyek szertefoszlatják a befektetők esetleges kételyeit.
Annak ellenére, hogy Moszkva pénteken bejelentette a csapatkivonást, az orosz alakulatok vasárnap még mindig a szakadár grúz tartomány, Dél-Oszétia határaitól távol, mélyen grúziai területeken állomásoztak.
Új orosz világrend? Amerika kezd félni
Menekül a tőke az oroszoktól
Orbán szívén viseli Grúzia sorsát
Nincs hidegháború, se kivonulás
MTI