Már Mao Ce-tung idejében sem ment erőszak nélkül a "Nagy Ugrás" névre keresztelt erőltetett iparosítás, amikor a falvakban, szedett-vedett módon összerakott házi vaskohókban kellett a helyieknek "jó minőségű" vasat önteni, hiszen Kína gyorsan akart a vas és acél országává válni. Az utolsó 20 évben ugyan tovább vitték az iparosítást és mindent alárendeltek az építési láznak, de rájöttek, hogy a folyamat nem tartható fenn a végtelenségig. Az eszetlen módon hajszolt modernizálásnak meg lettek a súlyos következményei. Csak a legutóbbi időkben vált hangsúlyossá a környezetvédelem, hiszen az uniós és az amerikai előírásokat a megrendelők a helyszínen ellenőrizték, annak hiányában nem kezdtek bele a termelésbe. A voluntarista gondolkodásmódot azonban nehéz átállítani.
Lehajtott fejjel, de beismerték
Az elmúlt években a mérgező és veszélyes vegyi szennyezés számos környezeti katasztrófához vezetett, és komoly egészségügyi és társadalmi problémákat okozott, köztük "rákos falvak" kialakulását - ismerte be a kínai környezetvédelmi minisztérium. Ez az első alkalom, hogy a pekingi vezetés elismerte a jelenség létezését, a környezetvédő aktivisták korábban évekig hiába kampányoltak ez ügyben az interneten.
|
| Utcarészlet Fotó: Siklós Lili |
A gyűjtőfogalom többnyire ipari központok, gyárak mellett fekvő településeket takar, amelyek lakói a létesítmények károsanyag-kibocsátása következtében betegszenek meg. De ahogy azt a BBC is bemutatta, igen gyakran a fertőzött települések a fémbányák környékén találhatók, ahol az elszennyeződött talajvízbe nehézfémek kerültek. A minisztérium most részletes listát is közölt a "rákos falvakról". Eszerint ezekből több mint harminc ilyen van ma Kínában, túlnyomó részük a keleti és középső tartományokban.
A környezetet nem lehet büntetlenül gyilkolni
A most futó XII. kínai ötéves tervben például már jelentős forrásokat biztosítanak a környezetvédelemre. Sőt, a keleti fejlett régiók mögött a következő években tervezett újabb gazdasági övezetekben már csak úgy engednek ipari tevékenységet indítani, hogy szigorú előírásoknak kell megfelelni. Erről egyébként a Privátbankárnak adott interjúban beszélt a ChinaCham magyar elnöke.
A környezetvédelmi tárcának is van egy ötéves terve, méghozzá a környezetre ártalmas vegyi anyagok jelentette veszélyek megelőzésére és szabályozására. A központi tanulmány szerint jelenleg mintegy 40 ezer vegyi anyag van használatban Kínában, köztük olyanok is, amelyeket a fejlett országok már rég kivontak a forgalomból. Ezek közül legalább háromezer mérgező vagy szennyező, a vezetés első körben 58 előállítását és használatát tiltaná be. Szintén szigorításra szorul a szennyező vállalatok ellenőrzése és a környezetvédelmi szabályok betartásának felügyelete. Az egészségügyi minisztérium február eleji statisztikái szerint a rák jelenleg vezető halálok Kínában, a betegség 2,7 millió ember halálát okozza évente, és minden évben több mint hárommillió új rákos megbetegedést regisztrálnak.
|
| Strandolók a Sárga-tengernél Fotó: Siklós Lili |
A szmogra már a kínai milliárdosok is ugranak
Nemrégiben lepte be a negyedik szmoghullám a kínai fővárost, amelynek lakói közül tízezrek szorgalmaztak egy levegőtisztasági törvény elfogadását. Érdekes módon a civil kezdeményezést Pan Si-ji, a közismert kínai ingatlanfejlesztő cég, a China Soho milliárdos elnöke indította el Sina mikroblogján. A pekingi fővárosi közgyűlés képviselőjeként törvényjavaslatot akart benyújtani az ügyben, blogján három órán belül 25 ezer támogatóra talált.
Nagyon gázos ez a szmog
A Pekinget fojtogató szmogról azt mondják "soha nem látott méreteket" öltött, a látótávolság 500 méter alá csökkent, az épületek tetejét közelről sem látni, az embereknek csípi a szemét és megfájdítja a torkát a rossz levegő. Az egyik belvárosi gyermekkórházban ebben a hónapban minden korábbinál több, mintegy 9 ezer kis beteget regisztráltak, többségüket influenzával, légúti megbetegedések tüneteivel, tüdőgyulladással, légcsőgyulladással és hörghuruttal, valamint asztmatikus tünetekkel. Több elemzés is napvilágot látott, hogy a szmog mekkora költségekkel terheli, az amúgy sem túl jól ellátott kínai egészségügyet.
A járókelők nagy része már korábban beszerezte és viseli a szájmaszkot, de a média figyelmeztetett, hogy a finom por legkisebb szemcséitől többségük nem véd meg. Ezért van az, hogy egyesek már gázmaszkot és komolyabb légzésvédőt használnak. A szakemberek továbbra is a károsanyag-kibocsátást, tehát az autókat és a környező üzemeket, valamint a poroló építkezéseket teszik felelőssé a helyzetért, továbbá Peking földrajzi fekvését. A környező hegyek ugyanis télen - erős szél híján - megfogják a szennyezett levegőt. Sokan állítják, hogy a két legnagyobb olajvállalat elavult technológiával dolgozik, termékeik sokkalta szennyezőbbek, mint a nyugati szabvány.
Angliában is így kezdődött, csak 60 évvel korábban
A kínai médiában és az interneten szinte állandó téma lett a fővárosiak panasza és kiútkereső ötletelése. Jó néhányan úgy vélik, ha Pan benyújtja helyi törvényjavaslatát, abban mindenképpen szerepelnie kell, hogy a vészhelyzetekben autómentes napokat kell tartani, javítani kell az üzemanyagok minőségén, és korlátozni az ipari gázkibocsátást.
Pedig négy üzletágról van szó. 
