2017 júniusában a szaúdi király váratlanul megfosztotta tisztségétől addigi trónörökösét és 31 éves fiát, Mohamed bin Szalmánt (MbS), az addigi helyettes trónörököst tette meg a korona első számú várományosává. MbS védelmi miniszterként korábban fő felelőse és kidolgozója volt országa agresszív külpolitikájának – Jementől Szíriáig -, amely egy nagy rakás csődtömegnek bizonyult. A jemeni hadjárata katasztrofális kihatással járt a szaúdi költségvetésre és aláásta Rijád hagyományos szövetségi rendszerét, Pakisztán ugyanis nem volt hajlandó csapatokat küldeni a húszi lázadók leverésére. Jemen a jelen állás szerint egy krónikus bukott állammá (failed state) vált az Arab-félszigeten.
A drón megrendítette a koronaherceget is
Amikor pedig idén szeptember 14-én több mint a felére csökkent átmenetileg a szaúdi napi olajkitermelés azután, hogy a húszi lázadók dróntámadásokat intéztek két szaúdi olajterminál ellen, akkor mindenki vádlóan MbS-re nézett. A Reutersnek az elmúlt órákban belső források elmondták Rijádban, hogy a szaúdi uralkodó család és az üzleti elit egyre frusztráltabbá válik MbS-el kapcsolatban. Növekszik az aggodalom, hogy a forrófejű koronaherceg nem tudja igazából irányítani és megvédeni a világ legnagyobb olajexportőr országát.
A Reuters forrásai szerint komoly frusztráció alakult ki amiatt is, hogy bár MbS több száz milliárd dollárét vesz fegyvereket, ezek mégsem tudták megakadályozni a dróntámadást. Valóban, a 2014-2018-as időszakban Szaúd-Arábia 192 százalékkal (!) növelte fegyverbehozatalát és mára a világ legnagyobb fegyverimportőre lett. A rijádi uralkodóház a fegyvereinek 68 százalékát szerezte be Washingtontól, London és Párizs csupán 16, illetve 4,3 százalékos szeletet tudott kihasítani.
MbS ráadásul inkompetens rokonokat és haverokat rakott kulcsfontosságú állami pozíciókba, amely egyre inkább visszaüt. Egyik ilyen vérforraló eset, hogy 2017 nyarán a több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkező a belügyminisztert leváltotta és helyére azt a 33 éves unokatestvérét rakta, akinek lila gőze nem volt a területről.
Tárgyalások Iránnal, feszültség Trump körül
A Reuters elemzése végül megállapítja, hogy egy újabb sikeres támadás Szaúd-Arábia ellen egyben olyan szintre növelheti a politikai feszültséget Rijádban, hogy MbS-nek távoznia kell. Márpedig MbS pánikjával függhet össze az a hétfői bejelentés az iráni elnöki hivatalból, miszerint „üzenetet” kaptak Szaúd-Arábiából. Kedden aztán már iraki kormányzati hivatalnokok is megerősítették, hogy már szervezik is Bagdadban az iráni-szaúdi csúcstalálkozót.
Az iraki miniszterelnöki hivatal szerint az amerikai kormány is jóváhagyta a két fél közötti tárgyalásokat. Ahogyan azt már szeptember közepén megjósoltuk, az Irán ellen folyamatosan háborút követelő John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó kirúgásával csökkenhet a geopolitikai feszültség a Közel-Keleten. Ez viszont az amerikai mélyállam befolyásos háborúpárti köreinek érdekeit sérti, amelyek ezekben a napokban a demokrata párt mögé bújva próbálják elmozdítani Trump elnököt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
