- Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak "nem nyilvános" kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.
"Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője (tett így). Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül (...) küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal" - mondta a miniszter. Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó politikus az elmúlt fél év alatt háromszor próbált három különböző csatornán keresztül erre vonatkozó jeleket küldeni, holott lenne lehetősége a közvetlen kapcsolatfelvételre "a moszkvai kollégájával".
Lavrov szerint Moszkva kész a párbeszédre azokkal az országokkal, amelyek érdekeltek abban, hogy véget vessenek azoknak a kísérleteknek, amelyek során egyesek a saját biztonságukat mások biztonságának rovására próbálják kiépíteni.
Vlagyimir Putyin elnököt idézve a miniszter kijelentette: a tárgyalások ellenzőinek meg kell érteniük, hogy a tárgyalások feltételei annál nehezebbek lesznek, "minél tovább kényszerítik (az ukrán államfőt, Volodimir) Zelenszkijt a háborúra". Hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem zárkózott el a párbeszédtől, és arra hívta fel az Európai Unió és a NATO "józan" politikusait, lássák be, zsákutcába vezet a háború, amelyet az elképzelésük alapján azon Zelenszkij-rezsim által vívnak Oroszország ellen, amely nem igazolta a vele szemben támasztott elvárásokat.
- Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő gratulált Magyarországnak az Ukrajnának szánt uniós segélycsomag blokkolásához. „Magyarország is egy szuverén ország, Magyarországnak is megvannak a saját érdekei. Magyarország egyébként sok más európai országgal ellentétben elég határozottan védi az érdekeit, ami egyébként imponál nekünk" – mondta el.
- Ukrajna viszont biztos abban, hogy januárban meg fogja kapni az ígért segélycsomagot Magyarország tiltakozása ellenére is. Emmanuel Macron francia elnök pedig arról beszélt, hogy nem szabad engedni Orbán Viktornak, hogy „túszként tartsa fogva” az Uniót ebben az ügyben, és ha kell, ki kell dolgozni a B-tervet, hogy Magyarországot megkerülve is folyósítani lehessen Ukrajnának az 50 milliárd eurónyi csomagot.
- Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint az ukrán légvédelem a mai napon 31-ből 30 orosz drónt lőtt le az ország területe felett. Támadás érte Kijevet is, ebben a hónapban már hatodszor, de a városban hallható robbanások a város katonai adminisztrációjának vezetője szerint csak a légvédelmi ütegek működésétől származtak, sem komoly károk, sem személyi sérülések nem történtek a fővárosban.
- Helyreállította szolgáltatásinak legnagyobb részét a héten kibertámadást elszenvedett Kyivstar, Ukrajna legnagyobb mobilszolgáltatója. A mobilinternet már az ország egész területén működik, ahogy a nemzetközi roamingszolgáltatás is, most az SMS-szolgáltatás helyreállításán dolgoznak.
- Az orosz jegybank 16 százalékra emelte az irányadó kamatot, ez nyár óta az ötödik kamatemelés volt már az országban, annak jeleként, hogy az inflációt egyre nehezebben tartja kordában Oroszország.
- Japán kiterjesztette az Oroszország elleni szankciókat, számos céget és intézményt helyezve szankciós korlátozások alá.
- A lengyel fuvarozók azt tervezik, hogy újra blokád alá veszik a lengyel-ukrán határ legnagyobb forgalmú átkelőhelyét, miután szlovák társaik feloldották hasonló blokádjukat. A határátkelőt korábban egy hónapig már lezárták a lengyel teherfuvarozók.