A fogyasztói árak novemberben átlagosan 1,1 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz viszonyítva az árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). További részletek >>>>
Ezért drágultak az élelmiszerek
Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: jelentősebb árváltozás nem történt egy fogyasztási főcsoportban sem. Az látszik, hogy az élelmiszerek ára a tej, tejtermékek felvásárlási árának növekedése miatt nőtt. A dohánytermékek szeptemberi jövedéki adójának emelése még nem jelent meg a mutatóban, mert a régi készletek vannak forgalomban, így az év végéig jelentősen nem emeli az inflációt. Az üzemanyagok ára november elején csökkent, emiatt havi alapon árcsökkenést mértek, de éves alapon emelkedett az üzemanyagok ára. Decemberben is volt már emelés, az év végéig emelkedés várható a tavaly decemberivel ellentétben.
Nem meglepetés
Virovácz Péter, az ING szenior makroelemzője szerint az adat igazán komoly meglepetést nem okozott. Folytatódik a refláció, vagyis az áremelkedés fokozatos gyorsulása. A megtisztított éves maginflációs mutató elérte annak a sávnak a tetejét, vagyis a 1,5 százalékot, amelyben az elmúlt közel másfél évben mozgott, hiszen jellemzően 1 és 1,5 százalék közötti mutatókat láttunk. Mindazonáltal az elmúlt hónapok egy lassú emelkedő trendre utalnak, amelynek folytatódása várható, tekintettel az erős bérnyomásra.
Közrejátszott a fekete péntek is
Az elemző úgy látja, az éves bázisú inflációt felfelé hajtotta az élelmiszerek áremelkedése, miközben átlag felett drágult a szeszes italok és dohányáruk. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal esett az előző év azonos időszakához képest, melyben döntően még mindig az alacsony külső infláció játszik meghatározó szerepet. Mindazonáltal a fekete péntek is hatással lehetett a mutatóra. Az üzemanyagok inflációja már két hónapja pozitív, ami az éves összevetést illeti, bár októberhez képest novemberben a termékkörben 1 százalékos árcsökkenést mértek, köszönhetően az olajár átmeneti visszaesésének. A szolgáltatások év/év áremelkedési üteme tovább gyorsult és elérte az 1,8 százalékot. Ebben a szerencsejátékok árának 5 százalékos drágulása, valamint a tv-előfizetések és hírközlési szolgáltatások emelkedő inflációja játszott döntő szerepet.
Az év utolsó hónapját tekintve tovább erősödő inflációra számíthatunk, ami megközelítheti a 2 százalékot is. Az év végi áremelkedést az üzemanyagok drágulása vezérelheti, figyelembe véve a dollár erősödését és az olajárak felfutását. 2016 egészében 0,5 százalék körüli átlagos éves inflációt várnak - mondja Virovácz Péter.
Mi lesz jövőre?
Jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfa csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet. A jövő év elején az üzemanyagárak alacsony bázisa miatt átmenetileg az infláció átlépheti a 2,5 százalékot, azonban a nyári hónapokra 2 százalék közelébe lassulhat vissza az infláció. A béremelkedések költség, valamint kereslet növelő hatásai magasabb inflációt is okozhatnak, azonban ezt részben ellensúlyozhatja a munkáltatói terhek csökkentése, a forint erősödése, valamint a továbbra is igen alacsony nemzetközi inflációs környezet - mondja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Az európai uniós csatlakozás óta robbanásszerűen nőtt az élelmiszerimport Horvátországban – írta a Jutarnji List című horvát napilap a horvát statisztikai hivatal adataira hivatkozva. 
