Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 151,3 milliárd forintos többlettel zárt január végén -számolt be a Pénzügyminisztérium (PM). Ezen belül a központi költségvetés 84,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 34,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 32,6 milliárd forintos többletet értek el.
A PM tájékoztatója emlékeztet arra, hogy a költségvetési törvény eredetileg 5,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycéllal számolt. A magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb az Európai Unióban, ezért a kormány alacsonyabb, 4,9 százalékos hiánycél elérését tűzte ki. Ennek érdekében mintegy 755 milliárd forintnyi beruházás átütemezésére került sor, ezzel hazánk a tervezettnél hamarabb visszatérhet az egyensúlyi pályára.
A minisztérium anyaga hosszan sorolja a kormány intézkedéseit, amelyek az idei évben léptek életbe legyen szó a fizetések emeléséről, vagy más juttatásokról, esetleg a vállalkozásoknak biztosított járulékkedvezményekről. Arra az anyag nem tér ki, hogy ezeknek milyen költségvetési hatása lesz, ugyanakkor a lépések előzetesen megismert költségvonzata miatt jó eséllyel kijelenthető, hogy februárban az államháztartás minden idők legnagyobb második havi hiányát fogja produkálni.
Megjelent a Závecz legújabb közvélemény-kutatásának eredménye. 
