Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 151,3 milliárd forintos többlettel zárt január végén -számolt be a Pénzügyminisztérium (PM). Ezen belül a központi költségvetés 84,4 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 34,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 32,6 milliárd forintos többletet értek el.
A PM tájékoztatója emlékeztet arra, hogy a költségvetési törvény eredetileg 5,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos hiánycéllal számolt. A magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb az Európai Unióban, ezért a kormány alacsonyabb, 4,9 százalékos hiánycél elérését tűzte ki. Ennek érdekében mintegy 755 milliárd forintnyi beruházás átütemezésére került sor, ezzel hazánk a tervezettnél hamarabb visszatérhet az egyensúlyi pályára.
A minisztérium anyaga hosszan sorolja a kormány intézkedéseit, amelyek az idei évben léptek életbe legyen szó a fizetések emeléséről, vagy más juttatásokról, esetleg a vállalkozásoknak biztosított járulékkedvezményekről. Arra az anyag nem tér ki, hogy ezeknek milyen költségvetési hatása lesz, ugyanakkor a lépések előzetesen megismert költségvonzata miatt jó eséllyel kijelenthető, hogy februárban az államháztartás minden idők legnagyobb második havi hiányát fogja produkálni.
Nagy László is emlékérmét kap. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
