A negyedév végén zárult egy év alatt az államháztartás nettó finanszírozási igénye 517 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka volt, jelentette szerdán a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A második negyedévben a központi kormányzat nettó pénzügyi megtakarítása 179 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké 18 milliárd forint volt. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 77 milliárd forint volt az idei második negyedévben.
Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága június végén 29 519 milliárd forint, a GDP 67,0 százaléka volt. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az úgynevezett maastrichti adósság 1,7 százalékponttal magasabb, a GDP 68,7 százaléka volt, ami 2008 harmadik negyede óta a legalacsonyabb és a múlt év végihez képest 2,1 százalékponttal, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 5,3 százalékponttal csökkent.
Az adósságot a tranzakciók 113 milliárd forinttal, az átértékelődések pedig 47 milliárd forinttal növelték a negyedévben.
Az államháztartás nettó tartozása 24 198 milliárd forint, a GDP 54,9 százalékát tette ki a második negyedév végén.
A háztartások nettó pénzügyi megtakarítása az év második negyedévében 638 milliárd forintot, a negyedéves GDP 5,6 százalékát tette ki, a június végén zárult egy évben 2287 milliárd forintot ért el, ami a GDP 5,2 százalékának felel meg.
Túl a terveken
A Takarékbank elemzése szerint a központi költségvetésben az első hét hónapban keletkezett 352,7 milliárd forint hiányt az okozta, hogy 2019. január-júliusi időszakban 441,0 milliárd forint uniós bevétel érkezett, míg az uniós kiadásokra 850,8 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés a kedvezményezettek részére. Az uniós pénzáramlásoktól megtisztítva 57 milliárd forint többlet lett volna a költségvetésben, szinte minden adónem bővülése meghaladta az idei terveket.
Az elmúlt négy negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye (hiánya) a GDP 1,2 százalékára süllyedt, így az államháztartás hiánya idén is alulmúlhatja a tervezett 1,8%-os hiánycélt, miközben az év második felében bevezetett családvédelmi és gazdaságvédelmi akciótervekre is megvan a fedezet.
Az idei év végére 67 százalék, jövőre 63,2 százalék közelébe csökkenhet az államadósság rátája, 2021 után pedig 60 százalék alá mérséklődhet – a Takarékbank prognózisa szerint.
Megvan, mennyivel emelkedhetnek a bankszámlák díjai. 
