A görög média jelentette kedden, hogy az ország fegyveres erejét riadókészültségbe helyezték a a Kelet-Mediterráneumban kialakult török-görög konfliktus miatt. Ankara ugyanis hadihajóktól kísérve az Oruc Reis nevű kutatóhajóját beküldte a görög kizárólagos gazdasági övezetbe vizsgálódni, amely geológiai vizsgálatok mintegy két hétig tartanak majd. Athénban összehívták a nemzetbiztonsági tanács (KYSEA) ülését, egyben a görög kormány hivatalosan kérte az EU külügyminiszteri tanács rendkívüli ülésének összehívását.
Macron elnök telefonon beszélt a görög miniszterelnökkel, ezután pedig tegnap bejelentette, hogy Párizs növeli a katonai jelenlétét a térségben az „egyoldalú” török lépések miatt.
Az elnök elterelő hadműveletei
Erdogan elnök múlt pénteken jelentette be, hogy újrakezdik a földgáz utáni török kutatásokat a Földközi-tenger keleti övezetében, miután Görögország és Egyiptom tengerjogi megállapodást írt alá. "Újrakezdtük a fúrásokat, és ez alkalommal ismét bevetettük a Barbaros Hayrettin Pasa szeizmikus kutatóhajót" - jelentette ki Isztambulban mondott beszédében.
Erdogan elnök az utóbbi pár évben szinte hónapról hónapra idéz elő újabb és újabb külpolitikai válságot Észak-Iraktól Líbiáig. Ha viszont mélységében megvizsgáljuk a lépéseket, akkor azt látjuk, hogy ezek főként nagyon gyenge ellenfelek ellen irányulnak, mint például a kurdok Észak-Irakban. De ha az egyiptomiak Líbiában és az oroszok Szíriában kemény határvonalat húznak a török csapatok elé, akkor Ankara általában visszahőköl. Nem valószínű az sem, hogy Ankara katonai összecsapást akar a görögökkel, akik ugye szintén a NATO tagjai.
Ezek a válságok azonban kitűnő alkalmat kínálnak az autokrata Erdogan számára, hogy az állami média segítségével fűtse a hazai nacionalizmust és vallási fanatizmust, ezzel is elterelve a figyelmet a gazdaság egyre szörnyűbb állapotáról. Márpedig csak az utóbbi másfél hónapban a török líra elvesztette értékének 10 százalékát a kemény devizákkal szemben és hétfőn történelmi mélypontra zuhant. A turisztikai szektor haldoklik idén nyáron, ráadásul az elnök további kamatvágásokat követel.
Hogyan jutottunk idáig?
Törökország és Líbia központi kormánya (GNA) – egyetlen nemzetközi partnerrel sem egyeztetve – 2019. novemberi megállapodásuk értelmében közös kutatásokat végez a Földközi-tenger keleti medencéjében található olaj- és gázlelőhelyek után az egyezmény által meghatározott kizárólagos gazdasági övezetekben. Ez azonban megsérti Görögország gazdasági övezetét (lazán figyelmen kívül hagyta például Kréta szigetét) és ez ügyben Athén bírja az EU és USA politikai támogatását. Fatih Donmez török energiaügyi miniszter május végén jelentette be, hogy 3-4 hónapon belül megkezdi az olajfúrásokat a vitatott övezetben.
Erdogan katonai ígéretei Líbia felé eközben oda vezettek, hogy mára Görögország, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Szaúd-Arábia és Olaszország egy felszínében energia-orientált, mélységében viszont katonai partnerség felé araszolnak. Ennek eredményeképp létrejött egy szövetség, amelynek tagjait elsősorban az Ankarával kapcsolatos szkepszis tartja össze. 2019. január 14-én formálisan is Ciprus, Egyiptom, Jordánia, Izrael, Görögország, Olaszország és a Palesztin Nemzeti Hatóság részvételével Kairóban megszületett a Kelet-Mediterrán Gázfórum (EMGF – Eastern Mediterranean Gas Forum).
Párizs idén januárban jelentette be, hogy fregattokat küld a tengeri határvitáktól terhelt Kelet-Mediterráneumba. Francia hadihajók is járőröznek most már a földgázban gazdag Ciprus-környéki vizeken, ahol a görög-ciprusi kormányzat kitermelési jogokat adott a francia energiaipari óriásnak, a Total-nak. Egyben Franciaország csatlakozott ahhoz a török-ellenes Ciprus-Görögország-Izrael tengelyhez (Eastern Mediterranean Alliance), amely hét éve folyamatosan egyezteti álláspontját az egyre forróbb térségben. Ankarát célozva Athén és Tel-Aviv nemrég épített föl egy közös radar-központot Kréta szigetén.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
