Magyarország kész az eddiginél nagyobb szerepet vállalni az afrikai biztonság megteremtésében, a terrorfenyegetés mérséklése ugyanis csökkentené a migrációs nyomást is - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, miután francia kollégáját, Jean-Yves Le Driant fogadta.
Elmondta, hogy jelenleg húsz magyar szolgál az EU mali kiképző missziójában, de Magyarország kész további katonákat küldeni a mali hadsereget támogató európai erőkhöz (Takuba) is, négyszeresére növelve az ottani magyar kontingens létszámát. Ehhez a kormány hamarosan a parlament felhatalmazását fogja kérni.
Örvénybe kerültek
Nos, vessünk egy pillantást a váratlan bejelentés mögé. Nyugat-Afrika biztonságpolitikai helyzete gyakorlatilag a Líbia elleni nyugati intervenció óta lefelé menő spirálban van. Az ENSZ jelentése szerint „egy mérgező elegy jött létre az instabilitásból, fegyveres erőszakból, extrém szegénységből, a COVID-19-ből és az éhínségből”.
Csupán tavaly a térség négy országában - Mali, Burkina Faso, Niger és Csád – 7000 ember vált erőszak áldozatává, több, mint korábban bármikor. A lakhelyükről elüldözöttek száma két év alatt 100 ezerről 1,5 millióra ugrott. 13 millióan szorulnak rá rendkívüli segélyekre.
Párizs takaréklángra kapcsol
Franciaország az elmúlt időszakban 5100 katonával volt jelen a térségben, a német haderő 1100 katonát küldött Maliba. Az ottani ENSZ kéksisakos misszió 15 ezer katonából áll, és a legdrágább ENSZ békefenntartói bevetésnek számít.
Ehhez jönnek még a fejlesztési segélyek, amelyek az elmúlt időszakban elérték az évi 5 milliárd dollárt. Ennek felét az európai országok állják.
De június közepén Macron elnök bejelentette, hogy a Száhel-övezet „a nemzetközi terrorizmus epicentruma lett” és Párizs nem tudja fenntartani állandó katonai jelenlétét a térségben. Ezzel 2022 végéig véget vet a „Barkhane Műveletnek”, amelyet a franciák 2013-ban indítottak Nyugat-Afrika Száhel régiójában az iszlamista felkelők ellen.
A jövőben a francia katonák csak tréning feladatokat látnak el. Párizs türelme elfogyott, miután látta a gyakori Franciaország elleni tüntetéseket Maliban – amely egykor francia gyarmat volt – és ráadásul egy éven belül két katonai puccs történt az országban. A nyolc év alatt 50 francia katona vesztette életét a térségben. Kabul eleste az utóbbi napokban arra késztette a szakértőket, hogy párhuzamot vonjanak Afganisztán és a Száhel övezet között.
Nigéria is érzi a feszültséget
Augusztus 15-én a nigériai elnök figyelmeztette a nemzetközi közösséget a Financial Times hasábjain, hogy Afrikában a dzsihádnak egy újabb frontja nyílt meg. Az elnök tudja miről beszél, hiszen hazája számos kihívással néz szembe; demográfiai robbanás, terrorizmus, muzulmán-keresztény szembenállás, törzsi összecsapások, óriási korrupció, kábítószer-kereskedelem, világszinten is kiemelkedően magas bűnözés, mélyszegénység, víz és élelmiszerhiány.
S mindezek annak ellenére tomboló aktualitások, hogy az ország összességében meglehetősen jó adottságokkal rendelkezik a többi afrikai államhoz képest. Kőolajban gazdag, földrajzilag kiváló elhelyezkedésű az európai és amerikai kereskedelemhez, s ásványi kincsekben is jócskán bővelkedik. Vagy talán ahogy Venezuela esetében, Nigériában is inkább átok ez az áldás?
Egyre erősödő iszlamisták
Pedig az amerikai „terror elleni háború” a térségben már 2002 őszén elindult, amikor a Pentagon bejelentette a „Pán-Száhel Kezdeményezést”. Ennek nyomán különösen Mali bekerült a fejlett világ fókuszába és jelentős mennyiségű fejlesztési pénzt kapott. De a színfalak mögött megjelent a korrupció, a bűnözői elemek beemelése a hatalomba és a rezsimmel nem-együttműködő közösségek kiszorítása.
Ezzel párhuzamosan pedig 2003-tól az algériai dzsihadista szervezet (Groupe Islamiste Armée, GIA) tagjai átszivárogtak Észak-Maliba. Ott megvetették a lábukat, együttműködve a bűnözői csoportokkal és nyugati polgárokat elrablásával váltságdíj fejében.
2012-ben az iszlamista felkelés eredményeképpen kikiálthatták az „Azawad Iszlám Köztársaságot”. Szembesülve a romló biztonságpolitikai helyzettel és az iszlamisták esetleges Délre nyomulásának veszélyével, Franciaország 2013 januárjában elindította a „Serval Műveletet”, több városban sikeresen legyőzve az iszlamistákat. Azon év júliusában pedig az ENSZ missziója (UN Multidimensional Integrated Stabilization Mission in Mali, MINUSMA) kezdte el tevékenységét 12 ezer békefenntartóval.
De a biztonságpolitikai helyzet ennyi év után is rendkívül veszélyes. Az al-Kaida és az Iszlám állam két erőteljes franchise szervezete (a Jama'a Nusrat ul-Islam wa al-Muslimin, JNIM és az Islamic State in the West Africa Province, ISWAP) működik a Száhel térségében. Ezek ügyesen használják ki a helyi sérelmeket, különösen a kormányzati erők kihágásait - pontosan azon erőkét, amelyeket a helyi lakosság megvédésre vezényeltek a térségbe.
A magyar katonákra tehát komoly kihívások várnak.
Újabb szankciók jönnek. 
